Ladik Katalin: Bukott angyalok

 

Lehúzza róla a szépséget

 

Lebeg a tükör gyűrődéseiben,

Visszatér a tett színhelyére.

A műtárgy szembenéz vele:

Szíve olyan, mint a tőr és a háló,

Kezei pedig mint a kötelek.

Agyongyötört, kopár testében

Elszakad az ezüst kötél,

Beletörik a kerék a kútba.

Lehúzza róla a szépséget, hogy recsegjen,

És ha kopár, csak akkor jó és tavasz jön sietve

Eltakarítani a halál tükörcserepeit.