Ladik Katalin: Bukott angyalok

 

Üvöltő szelek

 

Csaknem elértem az én egemet

E. Brontë

 

Útitárs vagyok itt a "fedélzeten",

Itt sikerül "önmaga lenni".

Jó estét! Ki köszön?

Ha engem vert meg a sors, hogy üvöltsek,

Takarodjatok, útitársaim,

Takarodj, vagy kötözz meg, szerelmem!

 

Te közelítő szép halál,

A ház falához kell dőlnöm,

A harangokhoz, harangokhoz.

Kék út, kanyargós kéz a testemben.

A táncolókat elnyeli a hegy.

 

Éjszaka van.

Üvöltő virradattal jövök.

Jövök félelmetesen.