Verebes Ernő: A kioldás

22.

Térmaró Sándor, végre a szindikátus nevében követelhetné azokat a jogokat, melyek a Féktelepen dolgozókat illetik. Mennyiben fog sorsuk megváltozni, ha kénytelen-kelletlen elfogadják a REZTABOR INC. küldötteinek ajánlatát? Szavazásról szó sem lehet, hisz a kormány és a fent említett cég már mindenben megegyeztek. .-nek igaza volt, amikor egy előre elrendelt megoldásról beszélt. De Térmarónak most egy másik feladata is van: a szereplőket visszaállítani színész mivoltukba, főként Marija Szopotnyikovát, aki hatalmas energiával ugyan, de egy időre kitépte magát a színjáték kötelékeiből. A delegáció jelenléte istenigazából kizökkentette a telep dolgozóit, s most alig várják, hogy megtudhassák, mi lesz a sorsuk. Úgy is mint féktelepi dolgozóknak, s úgy is, mint színészeknek a játéktéren.

Arról, hogy nincsenek visszaszorító prések, már mindenki hallott, de csak kevesen értik. Igazából szóbeszédként terjedt el a hír, habár maga Tilla is elmagyarázta egy-két embernek, akik eziránt érdeklődtek. Így Térmaró Sándornak is elmondta, aki viszont rögtön a franciák érkezésével kötötte össze a dolgot. "Az nem lehet, hogy a tervrajz, mely eddigi munkánkat vonja kétségbe, s a REZTABOR INC. cég küldötteinek megjelenése között ne lenne valamilyen összefüggés - állítja ő, miközben a franciákkal megkötendő szerződést tanulmányozza. Én, aki eközben ott téblábol körülötte erre azt válaszolja, hogy az eseményektől nyugodtan eltekinthetünk, mert ettől kezdve csak összefüggések léteznek. Ha viszont az eseményektől eltekintünk, akkor vajon az sem fontos, hogy Tilla rátalált arra a bizonyos tervrajzra? - kérdezné Térmaró, de ő sem gondolja komolyan, hisz a tények, tények. "Az a tervrajz, meg az a tény, hogy valójában nincsenek visszaszorító prések, mégsem jelenthette azt, hogy ne dolgozzunk itt tizenkét éven át - vélekedik erre Én, s még hozzáteszi: "Mindenki tette a dolgát, fékezte a kitörést, közben meg kiderült, hogy a telep önfékező mechanizmussal működik. Ettől függetlenül, nekünk itt kellett lennünk. Mert mi voltunk az összefüggés egy általunk hitt rend, s annak végkifejlete között.

Térmaró kezd magán is meglepődni, amikor egyre mérgesebb lesz. "De mi lesz ezzel a sok emberrel, ha utcára kerül? A REZTABOR INC. úgy bocsáthat el mindenkit, hogy közben a vezetőségnek a haja szála sem görbül. Hisz ők már régóta tudják azt, amit mi csak most tudtunk meg, véletlenül: hogy hiába. Na, ez a szó ide nem való, mert mindent lezárna, figyelmezteti Én Térmarót. Sőt, inkább most kezdődik valami. Valami olyasmi, amire senki még csak gondolni sem mer. És ez nem más, mint egy fájdalommentes továbbélés.

- De mi a fene lesz az emberekkel? - tör ki Térmaró úgy, mintha a föld alatti platók szabadultak volna el. "Fájdalommentes továbbélés, de hol? A Féktelepet, működhet az bárhogyan is, úgyis felszámolják."

- Mint Féktelepet valószínűleg igen - feleli Én s megintcsak elmosolyodik, mint aki már ezzel is túl sokat mondott.

23.

ÉGI: Szerelmes volt belénk, de az évad lejárt.
Már csak a szokásos téboly.
A fentről csepegés.
HARMA: Cseppenként eltűnő jégverem ez itt.
Egy magmától hevülő bálterem.
KÉTI: Megénekelt hely, tudjátok ti is,
Egyszerre ég, föld, bérctető s lapály
ÉGI: Csupán gondolati fércek,
Szerelmes férgek otthona
HARMA: .ahol az évad lassan lejár...