Gobby Fehér Gyula
Egy zacskó savanyúcukor avagy Az emlékezet feledése
Szomorkás bohózat
- Szereplők:
- Fufu, udvarlós fiatalember
- Karesz, az álnok barát
- Pongrác, az apósjelölt
- Katica, a lánya
- Vera, a régi szerelem
- Kovács, aki párttag akar lenni
- Takarítónő, aki követi
- Lukáné, aki szintén
- Szavics, pártvezető
- Péter, a társa
- Szomszédasszony, a kíváncsi
Kettéoszló irodahelyiség. A baloldaliban két íróasztal, fiókos szekrény, a falon Európa térképe. A jobboldaliban egy asztal, rajta írógép, a falon hatalmas fotó, amelyen búzamező hullámzik. Székek, lámpák, néhány irattartó.
A baloldali ajtón belép Karesz, kezében táska, hóna alatt plakátok. Lecsapja a paksamétát az asztalra, elégedetten néz körül.
- KARESZ
- Na, ez megvan!
-
- Rágyújt, hanyatt veti magát az egyik széken. Kis idő múlva belép Fufu.
-
- FUFU
- Alig találtam parkolóhelyet. Mindenki az üzemanyag árára panaszkodik, ennek ellenére mindenki kocsival jár a belvárosba, mintha a városi buszok nem közlekednének.
-
- KARESZ
- Helyes. Ne panaszkodj, neked éppen megfelel, ha olyan környezetben dolgozol, ahol nagy a forgalom.
-
- FUFU
- Miképpen felelne meg? Mondom, hogy nem találtam a közelben parkolóhelyet. Tíz percig gyalogoltam, mire ideértem.
-
- KARESZ
- Kitűnő. Nem én találtam ki, hogy bizniszmen vagy, te mondtad leendő apósodnak, márpedig annál értékesebb az üzleted, minél forgalmasabb helyen van, igaz?
-
- FUFU
- Az üzletem? De hiszen az ajtó mellett azt írja, hogy ez párthelyiség! A Demokrata...
-
- KARESZ
- Ne mondjad ki! Ki ne mondd! Ma ez a te irodád, ahonnan irányítod a hálózatot.
-
- FUFU
- Milyen hálózatot? A pártnak a sejtjeit?
-
- KARESZ
- Miféle párt?
-
- FUFU
- Hát a Demokrata...
-
- KARESZ
- Pszt! Nincs semmiféle párt itten. Ez az igazgatóság. Te vagy az igazgató.
-
- Kibontja a plakátcsomagot.
-
- Itt van a ragasztószalag, azonnal a falra rögzíted ezt a két plakátot, én meg kinn kicserélem a föliratot. Csodálom, hogy nincs még itt a Vera. Nem szokott késni.
-
- FUFU
- Ki az a Vera?
-
- KARESZ
- A Vera a te jobb kezed. A te lelkiismereted. A mindentudó lexikonod.
-
- FUFU
- A Vera?
-
- KARESZ
- A Vera. A titkárnők gyöngye. Az igazgatók lelkiismerete. A te személyes titkárnőd. Ő a Vera.
-
- FUFU
- Azt nem mondtam apósomnak, hogy titkárnőm is van. Gyöngyikének meg főleg nem mondtam ilyesmit. Nagyon féltékeny természetű a kedves. Mikor elmeséltem neki, hogy már az óvodában házasodni akartam, rögtön kikérdezett, hogy ki volt az a kislány, akit el akartam venni, hogy nézett ki, mennyire voltam szerelmes...
-
- KARESZ
- Miféle bizniszmen az, akinek titkárnője sincs? Neked van. Mindent megbeszéltem a Verával, benne megbízhatsz, segíteni fog mindenben. Most állj neki, ragaszd fel a plakátokat.
-
- FUFU
- Remélem, öreg bútor ez a Vera. Ha segíteni akar, tapasztaltnak kell lennie.
-
- KARESZ
- Attól mit se félj, a Verának több tapasztalat van a körme alatt, mint neked a fejedben.
-
- FUFU
- Talán mégis jobb lett volna, ha leendő apósom elé állok, és őszintén elmondom, hogy még nem fejeztem be az egyetemet. Elvégre nem szégyen az, ha abszolvens az ember.
-
- KARESZ
- Nem szégyen, csak értéktelen. Az abszolvensből minden rossz lehet. Lehet munkanélküli, lehet jegyszedő a moziban, lehet taxisofőr, lehet éhbéren élő egyetemi tanársegéd. Te eldöntötted, hogy bizniszmen vagy. Most éppen azon munkálkodunk, hogy ezt igazoljuk. Fogd a plakátjaidat, és ragaszd fel őket.
-
- FUFU
- Miféle plakátok ezek?
-
- KARESZ
- Saját vállalatod hirdetései.
-
- Kibontják a plakátokat. Az elsőn egy kövér ember látható. A felirat: Nehéz az élet? Szedjen S-pasztillát!
-
- FUFU
- Miféle pasztilla ez?
-
- KARESZ
- Te vagy a soványító szerek mágusa. A karcsúság titkának tudója. A vegytan professzora. A hatalmas S-birodalom főnöke.
-
- FUFU
- Mi vagyok én?
-
- KARESZ
- Ne bámulj ilyen vádlón rám. Ez volt a legolcsóbb megoldás, amit ki tudtam az érdekedben agyalni. Ha már kész vegyésznek és üzletembernek adtad ki magad az öreg előtt. Azt mindenki tudja, még a leendő apósod is, hogy a soványító szereknek nagy keletje van. Aki ilyesmivel foglalkozik, menthetetlenül meggazdagszik. Tele a táskám S-pasztillával.
-
- FUFU
- Miért éppen S-pasztilla? Soványító? Sizofrén? Szakrális? Semmitmondó? Sokkoló? Sarlatán?
-
- KARESZ
- Természetesen Somogyi. Elvégre téged Somogyinak hívnak
-
- FUFU
- Valamikor az volt a becsületes nevem.
-
- KARESZ
- Na, látod. Logikus. Somogyi soványító tablettája: S-pasztilla.
-
- FUFU
- Ha meg nem döglenek tőle a vásárlók.
-
- KARESZ
- Attól ne tarts. Közönséges gyümölcscukor, amit bevásároltam. Szopogatni való savanyúcukor. Lehet, hogy a fegyelmezettek még soványodnak is tőle, azt nem tudom, de hogy senkinek semmi baja nem eshet, azt garantálom.
-
- FUFU
- Most megnyugtattál. Savanyú cukrot árulok, ez a nagy bizniszem. El fog ájulni tőlem az öreg.
-
- KARESZ
- Azt meghiszem. Nincs ettől nagyobb bolt manapság. A befektetés minimális, a haszon maximális.
-
- FUFU
- Gondolod, hogy felül ennek a marhaságnak? Elfelejtetted, hogy több évig a legnagyobb kiviteli vállalatnak volt a vezérigazgatója? Minden hájjal megkent róka ő, nem mai gyerek.
-
- KARESZ
- Bízd csak rám. Megteremtettem a körülményeket, amelyek azt mutatják, hogy te is nemsokára minden hájjal megkent róka leszel. Ettől megnyugszik, meglátod. Keresi a saját fajtáját.
-
- FUFU
- Jobb lenne, ha őszintén beszélnék a fejével...
-
- KARESZ
- Ha olyan, amilyennek leírtad, az már a tükörképével sem tárgyal őszintén. Döntsd el, hogy mit akarsz. Segítsek, vagy ne segítsek?
-
- FUFU
- Te vagy a legjobb barátom.
-
- KARESZ
- Akkor fogd a szalagot, és ragaszd a falra a plakátjaidat.
-
- FUFU
- Mit szólnak az aktivisták, ha bejönnek az irodába, és engem találnak itt ezekkel a plakátokkal.
-
- KARESZ
- Verácska kibulizta, hogy ma az egész vezetőség kampánykörútra menjen. Ma ez az iroda a te igazgatóságod.
-
- FUFU
- És ha mégis bejön valaki?
-
- KARESZ
- Akkor ezek a plakátok átalakulnak. A párttagság S-pasztillát fog szopogatni. Kimegyek, átragasztom a címtáblát. Az új föliraton már azt írja: tulajdonos Somogyi Fufu, akarom mondani, Somogyi Alfréd. Tehát teljes jogú főnöke vagy e birodalomnak.
-
- FUFU kibontja a következő lapot. Ott egy sovány ember bámul maga elé. Felirat: Vigyázzon! S-pasztillát csak mértékkel szabad fogyasztani!
-
- FUFU
- Csak nekem meg ne ártson ez a híres pasztilla.
- Karesz kimegy az ajtón, Fufu széket húz a fal mellé. Ragaszt. Leugrik, nézegeti a művét. Igazít rajta. Kovács be az ajtón.
-
- KOVÁCS
- Jó napot kívánok!
-
- FUFU
- Jó napot. Maga kicsoda?
-
- KOVÁCS
- Szeretnék feliratkozni. Én kérem huszonöt évig voltam kommunista, aztán elegem lett belőle. Sokáig gondolkoztam rajta, de elhatároztam, aktív leszek továbbra is.
-
- FUFU
- Okosan döntött. Az ember legyen az, ami akar lenni.
-
- KOVÁCS
- Ezért akarok feliratkozni. Hogy aktív legyek.
-
- FUFU
- Majd mindjárt felírom a nevét.
-
- Leugrik a székről. Nézegeti Kovácsot.
-
- Maga nem túl kövér. Szerintem éppen megfelelő a testsúlya.
-
- KOVÁCS
-
- Gyanakodva.
-
- Miért? Maguk a kövéreket jobban szeretik?
-
- FUFU
- Azért húsz deka pasztillát nyugodtan megehet. Attól még fittebb lesz, higgye el.
-
- KOVÁCS
- Miféle pasztillát?
-
- FUFU
- A saját találmányom. A híres S-pasztilla. Egy hét alatt helyrebillenti az egészségét.
-
- KOVÁCS
- No, de kérem. A kommunisták sose nézték, hogy ki sovány meg ki a kövér. Csak az ideológia volt a fontos. Az irányvonal. Aki követte az irányvonalat, az rendben volt, aki meg tévelygett, azt kizsuppolták. Néha még az állását is elvesztette.
-
- FUFU
- Hát nem a karcsúsítás miatt jött?
-
- KOVÁCS
- Hát maga tudja? Be kell vallanom, a karcsúsítás vett rá, hogy eljöjjek. Mikor meghallottam, hogy az egész vállalatot karcsúsítják, rögtön úgy döntöttem, én is belépek a pártba. Magunk közt szólva, ha az igazgató úr itt vezetőségi tag, miért ne lehetnék én is egyszerű gyalogos, úgymond mezei tag. Nagyon nem szeretném, ha elkapna a karcsúsítás. Mindössze nyolc évem van a nyugdíjig. Ha a párt megvédi a tagjait, én kérem, hithű párttag leszek.
-
- FUFU
- Ja, nem úgy értettem a karcsúsítást. A derekára gondoltam.
-
- KOVÁCS
- Mit nézegeti a hasamat?
-
- FUFU
- Szakmai ártalom. Dietális étrenddel foglalkozom.
-
- KOVÁCS
- Az engem nem érdekel.
-
- FUFU
- Kár. Azt hittem, maga lesz az első kliensem.
-
- KOVÁCS
- Negyedszázadot húztam le a kommunistáknál. Végső ideje, hogy demokrata legyek, igaz? Maga csak írjon fel, aztán majd én az igazgató úr tudtára adom, hogy énrám számíthat. Mindig helyeseltem a demokráciát. Akkor is, amikor népi volt, meg most is, amikor... Szóval, most is. Maga csak írjon föl.
-
- FUFU
- Hát persze. Majd fölírom. Legyen szíves, jöjjön vissza holnap.
-
- KOVÁCS
- Ellenőrizni akar?
-
- FUFU
- Ha nem rendel pasztillát, nem ellenőrizzük. Viszont holnap itt lesz az elnök úr is meg a titkárnő is.
-
- KOVÁCS
- Nézze, ha az a pasztilla feltétele a belépésnek, hát egye fene, veszek én is egy zacskóval, ahogy a többi. Elvégre a demokráciában egyenlőség van, nem igaz?
-
- Veszi elő a pénztárcáját.
-
- Itt az igazolványom. Kovács János vagyok. Igazi demokrata.
-
- FUFU
- Már be is jegyeztem.
-
- Találomra kinyit egy füzetet. Felírja Kovács nevét.
-
- Holnap mindenképpen nézzen be, akkor majd a hivatalos részét is elintézheti.
-
- KOVÁCS
- Csak nyugodtan ellenőrizzenek le holnapig. Nem tagadom, hogy kommunista voltam, más is az volt, még akkor is, ha most szeretné elfelejteni. Még az igazgató úr is párttag volt, le nem tagadhatja, a szemébe mondom, ha kell. Ő akkor is vezetőségi tag volt, most is az, csak éppen másik pártban. Miért ne lehetnék akkor én is tag, nincs igazam?
-
- FUFU
- Rendben van, kérem. Be van jegyezve, holnap dél felé jöjjön be.
-
- KOVÁCS
- Mennyivel tartozom?
-
- FUFU
- Semmivel nem tartozik. Majd ha kiváltja a tagsági könyvet, akkor rendezi a tagdíjat is.
-
- KOVÁCS
- Ötszáz dinár a pasztillára. Elég lesz?
-
- Oda adja a pénzt.