Koncz István: Összegyűjtött versek

 

Közhely

 

Ma feláldozom a határokat,

amelyek az emberek szemében

csipkézik és a tenyerek

szövevényes árkaiba

magától értetődő különbségekre

bontják a tért,

ezt a hangulattalan lakájt...

a kötelesség mérce nélkül

sodor tovább,

sors ez is, mint maga az alkalom.