Koncz István: Összegyűjtött versek

 

Az utolsó prímás

Kurina Lajos kanizsai magyar cigányprímás

meghalt 1989. március 12-én

Ahogy tegnap letette a vonót,

a csend, mint óriás keselyű

pusztuló város felett,

árnyékát feketén kibontva,

nótára, szívre úgy borult.

 

Eljárt a nóta, mint idő;

serlegét Bacchus mind kiitta, -

szőleje időt már nem terem, -

s a nóta, mint néma kövület

vesztegel, akár az eltörött hegedű.

 

S csak vesztegel az is, ki él,

akinek még fájt a nóta;

nem süketen s színvakon menekült el

a tájról, ama zord téli hajnalon

Tihamér sem, csak éppen

maradni nem volt már alkalom.

 

Elszállt a nóta, - húr, gyökér szakad,

s a szál, - az áldomás vagy léha dáridó

alatt; dübörgő csend csahol

a féltett szó, dal körül, vészterhes hangzavar;

s ahogy tegnap letette a vonót,

még állt a bál, s a réten riadtan őz futott.

 

Híd, 1989/6.