Koncz István: Összegyűjtött versek
 
Az utolsó prímás
Kurina Lajos kanizsai magyar cigányprímás
meghalt 1989. március 12-én
Ahogy tegnap letette a vonót,
a csend, mint óriás keselyű
pusztuló város felett,
árnyékát feketén kibontva,
nótára, szívre úgy borult.
 
Eljárt a nóta, mint idő;
serlegét Bacchus mind kiitta, -
szőleje időt már nem terem, -
s a nóta, mint néma kövület
vesztegel, akár az eltörött hegedű.
 
S csak vesztegel az is, ki él,
akinek még fájt a nóta;
nem süketen s színvakon menekült el
a tájról, ama zord téli hajnalon
Tihamér sem, csak éppen
maradni nem volt már alkalom.
 
Elszállt a nóta, - húr, gyökér szakad,
s a szál, - az áldomás vagy léha dáridó
alatt; dübörgő csend csahol
a féltett szó, dal körül, vészterhes hangzavar;
s ahogy tegnap letette a vonót,
még állt a bál, s a réten riadtan őz futott.
 
Híd, 1989/6.