Koncz István: Összegyűjtött versek

 

A tudás fája

 

Minden délben, amikor az árnyék parányi

ponttá zsugorodik, a tudás fája alatt gyülekeztek

a parasztok elkölteni bőséges ebédjüket.

Viharvert, vén fa volt a tudás fája,

a teremtés óta állt ott a mező közepén

s törzse kővé keményedett kérgébe vésve

ez állt: "Itt járt Arisztotelész".

- Hát, ha itt járt, itt járt - nem sokat törődtek

vele a parasztok s eszükbe se jutott olyan

bolondság, hogy ők maguk bevéssék nevüket

a tudás fájának kővé keményedett kérgébe,

hisz Arisztotelész sem maradt, mint ahogy majd ők is

mind továbbállnak, miután elköltötték bőséges ebédjüket.

 

1994. (publikálatlan)