- Koncz István: Összegyűjtött versek
-
- Háromszor kértem
-
- Háromszor kértem a halált:
-
- Este,
- amikor a leáldozó nap sugarai
- a gyérülő lombok közt
- az ősz színeivel permetezték be a
- tűnő világot.
- Kértem, hogy könnyű legyen az éjszaka
- és ne kísértsenek álmok.
-
- Reggel,
- amikor az első fénysugár pírja
- skarlátszín virágot rajzolt
- a húnyó eszmélet arcán.
- Kértem, hogy könnyű legyen a nap
- és el ne feledjek semmit, mi volt.
-
- Aztán
- az este és reggel rendje felborult -
- mintha a semmibe szóltam volna,
- mondtam: haza szeretnék menni.
-
- (1996. december eleje)
-
- Híd, 1997/6.