Koncz István: Összegyűjtött versek

 

A létezés hirdetése

 

És a csók meglopta a boldogságot

 

Unalmas pusztulás

a kezdet,

veled vagyok,

bizonyíték a virág

ritmusa és az emlék...

Újra él a kép s a javak

elosztják gazdáikat.

Alázatos az idő!

 

És a gondolat aránya, -

élethű képmásom a szó, -

a szóban halmozódik a vég.