Koncz István: Összegyűjtött versek
 
A létezés hirdetése
 
És a csók meglopta a boldogságot
 
Unalmas pusztulás
a kezdet,
veled vagyok,
bizonyíték a virág
ritmusa és az emlék...
Újra él a kép s a javak
elosztják gazdáikat.
Alázatos az idő!
 
És a gondolat aránya, -
élethű képmásom a szó, -
a szóban halmozódik a vég.