Koncz István: Összegyűjtött versek

 

Magyarázatváltozat

 

Védtelen álom, -

a végzet sejtése lehet ilyen, -

pupilláid érdes köde,

amikor jobb híján

azt mondod, hogy

szomorú vagy; -

de lehet az öntudatlan

lázadás, -

különös álnév, -

kihívó bosszúja is; -

szívében

egyszer mindenki

feladja a reményt,

s csak azért vár, -

őrzi haja, mosolya

tündér fiatalságát,

hogy szebbnek látsszon

a szomorúság.