Koncz István: Összegyűjtött versek

 

Tücskök, szitakötők

 

Csak a rossz szerep ötlete

igaz,

mint minden virág, -

amely elhullatta már

illatát s szirmát, -

titok nélkül, -

s a háttér

végzetes örökkévalóság, -

árnyékát őrzi csak

meg a talaj, -

a sóhaj független és

szabad:

ilyen érdektelen a valóság...

tücskök,

s neszező szitakötők

terelik

újfent a rozsdás vidékre, -

hű lakájhadsereg, -

a témát és figyelmet,

s ahogy fokozódik a hatás,

nem leplezhető már

sem a jelenlét, sem a

lámpaláz.