Koncz István: Összegyűjtött versek
 
Tücskök, szitakötők
 
Csak a rossz szerep ötlete
igaz,
mint minden virág, -
amely elhullatta már
illatát s szirmát, -
titok nélkül, -
s a háttér
végzetes örökkévalóság, -
árnyékát őrzi csak
meg a talaj, -
a sóhaj független és
szabad:
ilyen érdektelen a valóság...
tücskök,
s neszező szitakötők
terelik
újfent a rozsdás vidékre, -
hű lakájhadsereg, -
a témát és figyelmet,
s ahogy fokozódik a hatás,
nem leplezhető már
sem a jelenlét, sem a
lámpaláz.