Orcsik Roland: Rozsdamaró

 

Post Roma

 

"És a városnak nincs szüksége a napra, sem a

holdra, hogy világítsanak benne [.]"

 

Szerettük Miatyánkat.

Minden osztályban és ünnepségen

mantráztuk a nevét.

Mi ti se kunemo...

S nem kérdeztük milyen volt

Tibet a régi térképeken,

Goli otokon sem szerettünk nyaralni,

csak a kék Adrián.

Vezérünk úgy feküdt koporsójában,

mint egy fáráó:

jobb kezében sarló, balban kalapács.

Borisz Davidovics síremléke.

Átkapcsoltunk az esti műsorra:

Danse macabre. Bal lábbal kán-kán.

Szétlőtt nappalik ornamentikája.

De ne aggódj, be happy:

horizontjainkból kiég a nap.