Danilo Kiš - Haris Pašović: Utazás Nicaraguába
- EDUARD SAM LELKE AZ ALVILÁGBAN VÁNDOROL ÉS NAGYON FÉL
-
- Eduard Sam Lelke fél, rettenetesen fél miközben egy rideg területen halad keresztül, ahol túl sok madárnak állt el a lélegzete. Andi megpróbál segíteni rajta. Eduard Sam Lelke mégis menthetetlenül a sötétségbe zuhan.
- ------------------
- NAP
- Ne félj, aludj.
- Szíved kígyóit az álommal veszejtsd össze.
- Ha egy kígyó megeszi a kígyót,
- a méregből, azt mondják, madár születik.
- Álmodj. Álmodban megpillantod
- egy messzi föld felé,
- hol hideg a tájék,
- a híd fonalát.
- Más idő uralkodik ott,
- s a világnak más törvényei.
- Túlontúl sok madárnak
- állt el ott a félelemtől a lélegzete.
- Ne félj, aludj.
- Akkor se, ha a holtak
- szellemei indulnak feléd,
- akkor se, ha férges húsuk bűze
- átitatja lelked,
- akkor se, ha csontjaik csörgése
- felsebzi hallásod.
- Szívedben a világosság énekét megleled,
- hogy a part legyen folyamod s hajód.
- ------------------
- KALAUZ
- Ölelj át. Erősen.
-
- ANDREAS
- Megint félsz? Ott nincsenek kutyák. Vagy
- hallottál valamit?
-
- KALAUZ
- Igen.
-
- ANDREAS
- Te semmitől sem félsz. Nem kell
- félned.
-
- KALAUZ
- Félek a vonatoktól. (Csend.) Félek a
- kutyáktól is.
-
- ANDREAS
- Te semmitől se félsz.
- ------------------
- Eduard Sam zenéjébe belép a Nap.
- ------------------