Delimir Rešicki
Anyám bőrén, akár a kutyáén, a sebek gyorsan gyógyulnak

 

várj még egy kicsit

majd ha az éjszaka ráküldi részeg angyalait leningrádra

a zavarban lévő turistáknak eladjuk

a szemünk által megbabonázott

és lenullázott fehérneműket.

eject:

a magnószalag előre és hátra tekerése közben

van valami nagyon bosszantó.

Lehull az alma a fáról, életre kel a fűben

és felzabálja a rémült kukacokat

csak nehezen találni szavakat erre a szörnyűségre.

férjhez mentem, anyuka

és a daganat nyomban

elkezdett nőni a mellkasomban

milyen varázslatos érzés volt

mint egy szenvedélyes csók a néptelen strandon

millió évvel később.

ráfolyt az esküvői ruhámra

és mindenki olyan kihívóan bámulta a foltot

mintha felzabáltam volna a saját farkamat

ökölbe szorult kezecskéikkel tapsoltak

te meg anyuka egy boxerrel pofoztál

valahonnan az örökkévalóságból

talán még néhány kilométerrel odébbról is

és azt suttogtad halkan

fiam

a film sikere attól függ,

hogy mennyire tud ráijeszteni

az első öt percben a közönségre

anya te vagy a tejút

te egy joint vagy

amit a húsvét-szigeteken sodortam

ahol flamingócsajok epednek utánunk

és a szürkület majd felfalja szembogarukat

meg a mérgező fényű lámpa planktonját is

amit letörlök az ajkadról

itt ebben a városban, amely majd az egekbe röpít

hallod-e a harangokat, anyuka

a szederbe öltözött harangok

mind az öledbe pottyannak

ne félj

a néva folyó azt mondta lányainak

ha bevégzem, takarjatok le valamivel

anya, vajon miért nem vettem soha gitárt

képzeld el azokat a duetteket

és éjszakai futamokat

a befagyott tó jegén!