Dobzseiáda
Czirok Attila
Globális

Mindenki János, Johann, Ivó, Beatrix A Három Barát kávéházban töltik szertartásos vasárnapi délelőttjüket.

MINDENKI JÁNOS: Hű, de meleg van! Ez a globális felmelegedés már a könyökömön jön ki! Manapság minden harmadik ember autót vezet, minden második dohányzik, a gyárkémények tizenhat köbméternyi füstöt nyomnak ki naponta! Az emberek lassan megölik ezt a bolygót!

BEATRIX: Ne izgulj, Janika, te úgysem éred meg az ún. világvégét. S különben is, ki a francot érdekel még a világ és annak elkerülhetetlen vége? Nekem adjatok egy biciklit, és boldog leszek! Körülbiciklizném az egész rothadt bolygót, s élvezném! Higgyétek el, egy jó kiadós kerékpártúra kétszeres orgazmussal is felér!

IVÓ: Lévén, hogy bringamester s szenvedélyes kerékpározó is vagyok, tudom, hogy milyen élvezetes lehet egy mini-magán Tour de France veled, Beatrix, s közben megbeszélhetnénk azt az orgazmus-ügyet is… ha tudod, hogy mire célzok.

BEATRIX: Leszbikus vagyok.

IVÓ: Engem nem zavar.

MINDENKI JÁNOS: Engem pedig hagyjatok ki!

JOHANN: A lány mohón nyalta-falta a nő testének minden pontját. Erogén zónák. A két pár mell oly természetesen, kellemesen s izgatóan simult egymáshoz, mint a nylonharisnya egy negyven év körüli csinos nő ápolt lábaihoz. A nő a csúcspontra ért. Orgazmusa közben jelent meg agyában a mozgókép, melyen barátnőjével kerékpározzák körbe a poszt-apokaliptikus világ romjait. New York, Montreal, Párizs, Kairó, New Delhi. Átbicikliznek Isten kifürkészhetetlen útjain. Nylonharisnyában.