Roncsák Alexander
Arany és cián

Temető a Tisza, ha kivirágzik - mondja a dal a nyár közepén tömegével megjelenő, mindössze egy-két óráig élő tiszavirágra utalva. Nincs még nyár, a Tisza mégis temetőre hasonlít. De nem a tiszavirágrajoktól. Romániában az arany feldolgozásához használt cián, és nem az arany került a Szamosba, onnan pedig a Tiszába. Ezáltal hatalmas természeti katasztrófát okozva elsősorban Magyarországon. Jugoszláviát is elérte a szennyeződés, melynek fokáról TÓHÁTI László okleveles természetvédelmi szakmérnökkel, a szabadkai Egészségvédelmi intézet környezetvédelmi osztályának laboratóriumi vezetőjével beszélgettünk.

- A szabadkai Egészségvédelmi Intézet környezetvédelmi laboratóriuma február 9-én délelőtt kilenc órakor kezdte el a Tisza szennyezettségének vizsgálatát -mondta Tóháti László. - Az első mérési eredmény 0,003 mg cianid volt literenként. Ez azt jelenti, hogy akkor még nem észleltük a Tisza szennyezettségét. 11-én délelőtt kilenc órakor viszont ennek az értéknek már a tízszeresét mértük: 0,030 mg/l-t, és fokozatosan emelkedett 17 óra 30 percig, amikor is a maximális érték 0.810 mg/l volt. Ezután megkezdődött a koncentrációnak a határérték alá való csökkenése. A határérték a felületi vizekben 0.1 mg/l. 12-én délelőtt fél tízkor 0,096 mg/l-t mértünk. A legutolsó eredményeink vasárnap reggel fél nyolckor születtek, amikor a Tiszában a cián koncentrációja 0,015 mg/l volt.

- Hol végezték a méréseket?

- Egy vizsgálóponton végeztük a Tiszán levonuló cianid-szennyeződés mérését, mégpedig a kanizsai folyami határátkelőhelyen. Szabad cianid-meghatározást végeztünk. Lehet, hogy más formái is megjelentek, mindenesetre azonban már ez a szabad cianidokra vonatkozó koncentráció is nagy volt, és három napon keresztül nagyon mérgezően hatott a Tisza élővilágára.

- Milyen vizsgálatokat folytattak még?

-A biológiai és hidrobiológiai vizsgálatok még folyamatban vannak. Konkrét adatokkal még nem szolgálhatunk róluk. Feltehetőleg nemcsak a halállomány, hanem a teljes élővilág károsult. Hétvégére várhatóan az erről szóló vizsgálati eredmények is meglesznek. Nehézfémek után is kutattunk a vízben. Remélhetőleg hétvégére ennek a vizsgálatnak az eredménye is elkészül. Nyilván a cianidokon kívül mérgező fémek is kerültek a Tiszába.

- Mire utalnak az eredmények?

- Nagyfokú szennyeződésre. A halállományt roppant mértékű károsodás érte. Ez a helyszínen azon nyomban kiderült. A haltetemek aránya jelzi a koncentráció mértékét. Vasárnap már nem láttunk elpusztult hatat a Tiszában. Reméljük, hogy a javulás folytatódik. Amennyiben valamilyen madár vagy ragadozó eszik a haltetemekből, feltehetően károsodni fog. Mi továbbra is mindaddig figyelemmel kísérjük a víz cianid-tartalmát, míg nem érjük el az első napon mért eredményt, tehát a 0,003 mg/l-t. A tetemek, amíg nincsenek megsemmisítve, nagyfokú veszélyt jelentenek mindazokra, akik valamiképpen kapcsolatba kerülnek velük. Feltételezzük azonban, hogy szakszerűen vannak tárolva.

- Az ivóvizet veszélyezteti-e a szennyeződés?

- Ismerve a Tisza-vidéki települések ivóvízzel való ellátásának módját, semmilyen szennyeződés sem fenyegeti. Ezek a települések mély, fúrott kutakból nyerik az ivóvizet.

- Meg tehet-e előzni az ilyen környezetszennyezést?

- Ha úgy kezelik a szennyvizet, ahogyan kell, biztos vagyok benne, hogy nem fordulhat elő ilyen katasztrófa. Akkora mennyiségű és méregtartalmú szennyvizet úgy tárolni, ahogyan az információink szerint tárolták, nem volna szabad. Környezetvédelmi alapszempont, hogy a szennyező anyagokat a legkönnyebb ott megsemmisíteni, semlegesíteni, ahol keletkeznek. Tehát amennyiben ott úgy kezelték volna az illető szennyvizet, ahogyan azt a szakma megköveteli, a katasztrófára nem került volna sor.

- Mikor lehet újra használni a Tisza vizét, mikor lehet újra horgászni benne?

- Amikor már a halak nem károsítanak. Mindaddig pedig érvényben marad a rendelet, hogy a Tiszából kifogott halat nem szabad fogyasztani, és a vizét sem szabad felhasználni.

- Önt hogyan érintette a ciánszennyeződés híre?

- Nagyon érzékenyen, hiszen Tiszaparti vagyok, azon kívül horgászni is szeretek. Padén születtem. Felkészültünk rá, hogy a méreg pusztítását végig figyelemmel kell kísérnünk, és nagyon vártuk, hogy minél előbb túl legyünk rajta. Borzalmas volt az a látvány, ami a Tiszán fogadott minket.

A Tisza azelőtt óránként két km sebességgel folyt. A vizsgálatok idején azonban, az áradás következtében, felgyorsult: óránként öt km-es sebességgel haladt.

Az áradás megkönnyítette a probléma kezelését, és biztos, hogy elejét vette a Tisza nagyobb katasztrófájának.

- Gyakran szóba kerül most a tiszavirág...

- Tavaly még láttunk tiszavirágot, és nagyon örültünk neki. Az idén nem tudom, vajon...

- Mit lehet az ember a Tisza érdekében?

- A Tiszát majd a természet fogja kigyógyítani...

Szabad Hét Nap, 2000. február 16.