Gergely József
Tiszai hullámok

Nemzetközi ökológiai műhely volt Kanizsán - Még mindig nincs hivatalos jelentés a szennyezésről - Összefogtak a környezetvédő egyesületek.

Szombaton délelőtt Kanizsán a Tisza-parti, már-már elöntött Strand Motelban Bálint Zoltán, a Tisza Klub Ökológiai Egyesület nevében köszöntötte a Tiszai hullámok nemzetközi ökológiai műhely résztvevőit. Sajnos, a meghívott magyarországi Tisza menti környezetvédő egyesületek a súlyos árvízveszély miatt nem jöttek el Kanizsára. A csend városában egész nap több műhelyben folyt a munka, a Tisza menti civil szervezetek a gyógyfürdőben, a tudományos tanácskozásra érkezett szakemberek a Cnesa épületében, a festők, írók és költők pedig a folyó mellett dolgoztak. A szervező Tisza Klub Ökológiai Egyesület, a rendezvény társszervezőivel, a Vajdasági Ökológiai Mozgalommal, a szabadkai Bucka-Gányó Művészteleppel és a kanizsai Orbis folyóirattal közösen célul tűzték ki a Tisza ökológiai állapotának tudományos felmérését, illetve művészi képének megfogalmazását. Az egész napos rendezvényt Közép-kelet Európai Regionális Ökológiai Központ belgrádi irodája anyagilag is támogatta.

Az ökológiai műhely résztvevőinek fogadása után a gyógyfürdő első emeleti képtárában Ljubomir Đukić és Koncz István nyitotta meg a verbászi Milivoj Bakajin képeiből rendezett kiállítást, amely az Érintés lehetősége címet viseli. A megnyitót követően a képtárban élénk munka folyt, a Tisza menti környezetvédelmi egyesületek egyeztették álláspontjaikat, megbeszélték a további teendőket a folyónkat ért katasztrofális szennyeződéssel kapcsolatban. A civil szervezetek megállapodtak abban, hogy szorosabbra fűzik kapcsolataikat és a Tisza Klub koordinálásával összehangolják a Tiszával kapcsolatos programjaikból eredő tennivalókat. Kiemelték a környezetvédő szervezetek közötti jobb kommunikációs feltételek megteremtésének szükségességét, az információ- és tapasztalatcsere gyorsabbá tételét, valamint a közös fellépés a közös akciók beindítását. A Tisza menti környezetvédő egyesületek megbeszélték, hogy együttesen szorgalmazzák az állami szervek és a civil szervezetek közötti dialógus és együttműködés erősítését. A környezetvédők hangsúlyozták, hogy a közvéleménynek, a polgároknak lehetővé kell tenni, hogy aktívabban részt vállalhassanak az ország környezetvédelmi politikájának a kialakításában. A környezeti ártalmak, ökológiai katasztrófák alkalmával a lakosságnak joga van a pontos és gyors tájékoztatásra. Az ökológiai műhely résztvevői elégedetlenségüknek adtak hangot, hogy az illetékes állami szervek két hónappal a katasztrofális szennyezés után sem tették közzé az eseménnyel kapcsolatos hivatalos jelentést, a szennyeződés méreteire és jellegére vonatkozó adatokat. Fontos feladatként jelölték meg a Tisza menti civil szervezetek (szlovák, ukrán, román, magyar, jugoszláv) összefogását a Regionális Ökológiai Központ közreműködésével.

Tisza tegnap, ma, holnap elnevezéssel a Cnesa épületében folyt a tudományos tanácskozás. Ezen jelen volt mgr. Jadranko Simić, a Szövetségi Fejlesztési, Tudományügyi és Környezetvédelmi Minisztérium főtanácsosa is, aki a résztvevőknek átadta a minisztérium elsődleges jelentését a Tiszát ért cianid szennyezéssel kapcsolatban. Az ENSZ szakértői csoportjának jelentése a hónap végére várható. Úgy tűnik a minisztérium meg akarja várni ezeket az információkat, és csak azután teszi közzé a saját jelentését. Az Európai Unió külön munkacsoportot alakított, amely április 24-e és 28-a között járja végig a Tiszát, hogy adatokat gyűjtsenek a szanációs programhoz. A polgárok, a halászok, a mezőgazdasággal foglalkozók és mindazok, aki közvetve vagy közvetlenül kárt szenvedtek a Tisza szennyeződése miatt, a minisztériumnak bejelenthetik ezeket a károkat.

A Tiszát márciusban ért, ugyancsak romániai eredetű nehézfém szennyeződéssel kapcsolatban dr. Dragana Vujović (technológiai intézet - gyógyszerészeti egyetem) részletesen beszámolt az általa folytatott vizsgálatok eredményeiről. Március 18-án vízmintát, valamint halat (pontyot) vettek a Tiszából, a mintákban talált nehézfém koncentrációt, azután halastóból származó ponttyal és tiszta vízből eredő pisztránggal hasonlították össze. A Tiszában megnövekedett mennyiségben találták a mangánt, a vasat, az arzént stb., de a koncentrációjuk nem haladta meg az egészségügyi határértékeket. A Tisza vizében az átlagos értékeknél tízszer- hússzor nagyobb vastartalmat mértek, de még ezek sem aggasztóan magas értékek. A tanácskozás résztvevői szorgalmazták, hogy a maximális megengedett nehézfém-koncentrációk esetében hazánk is alkalmazza az európai normákat.

"Magyar Szó", 2000. április 18.