(Révész Róbert Barátomnak, tárlatmegnyitó gyanánt)
"Mintha a világ különös hajlamot mutatna arra, hogy minden eseményről hírt adjon, fény, hang és számhullámokkal.
A világ ,ezen hírközlési hajlamát, kozmikus tendenciáját, mindent azon képre, információra átváltó hajlamát érdemes felismerni és figyelemre méltatni"...
"Minden elemi részecske hordozza teljes történetének lenyomatát, információját"... (Grandpierre Attilát idézetem, az "A mindenség együtthatói" c. írásából)
Úgy tűnik, Révész Róbert felismeri, figyelemre méltatja az eseményeket hírhozó, hírvivő részecske gyanánt teszi láthatóvá a hal(l)hatatlant, ad számot magáról...
De a R(r)évész-képek modelljei is elemi részecskék módjára hordják magukban saját egész történetük, embermúltjuk, élő-múltunk lenyomatait, mint ahogy gesztusaik, zeneteremtő rezdüléseik is kép-fosziliummá lényegülnek át, merevednek zengő ősképpé...
Révész Róbert: révész!
S íme, életének harmadik évtucatában, 36 éves korában, két évtizedes fotósmúlttal a háta mögött, révébe hív bennünket, hogy mi magunk is részesei lehessünk az átváltozásnak, hogy ezen a mai különös Teréz-napon az ezredforduló előestéjén megmérettessünk itt a budai Fonóban...
Révész Róbert: Révész!
Partok között evez, hozza-viszi a zen(é)t, a fényt, s olykor-olykor maga is megvilágosodik: ekkor exponálja a muzsikát a negatívra, ekkor lép a tulsó partra...
Csónakja, szere: fény-hang-szer...
Amikor evez, szere révén révül, válik eggyé a zenével,: eldzsesszesedik...
Muzsikusainak verejtékes ezüstbromidlenyomata, Afrika ősi fény-ritmusait őrzi...
Révész üzeneteket hoz otthonról: a Dél-alföldről, vagy Ázsiából, vagy valamennyiünk őshazájából a dzsessz tiszta-forrásvidékéről, a fekete földrész fészkének melegéből...
Onnan hozza a szerelmet, vegyük át, vigyük át!
Amikor fényképez: zenél
Amikor zenél, éppen úton van, révült garaboncos ekkor.
Képei révült r(R)évész sámánrángások, ősképletek, ismeretlenül ismerős rezzenések, katarktikus örömbánatok, ezredvégi ősönarcképeink...
Fotográfiái fény-útjelzőtáblák, közlekedési jelek, melyek talán útba igazítanak bennünket itt a Kárpát-medencében és széles -e világban...
De az ittlét kódjait is ezek a zenegrammok, iránytadó startképei a jövendőnek, s a múlt célfotói... Az ördögbe is! Drága Barátaim !
Kövessük a révjeleket, stimmeljük rá magunkat a zeneképek hullámaira, szálljunk be a r(R)évészcsónakba, evezzünk bele a kompozíciókba, hallgassuk a képeket, nézzük a zenét, adjuk át magunkat az egymásrarímelő 36 révképnek!
Révész vár bennünket!
révész vár bennünket!
A kiállítást megnyitom!
Jó utat!
Húzd rá!