A kilátás kiváló
Mondjuk tízig fel sem kelek.
A kilátás kiváló (park), felkelek, megiszom a kihűlt kávét, elszívok egy cigarettát, aztán meg csüngök az ablakban, és várom, hogy becsöngessenek. Tíz perc múlva egyszer csak meglátom az elsőt, aztán meg érkeznek fürtökben. Minden másnap van tornaóra, tíz tizenötkor kezdődik az első, nyolcadikosok, hetedikesek, hatodikosok, ötödikesek, így sorban, és ha jó az idő, tesznek egy kört itt a parkban is, kicsi nimfácskáim, a szemtelenebbje., tovább ne is mondjam.
Már a barátnőm is észrevette.
Állítólag a nőknek addig nem kell melltartót hordani, amíg a ceruza nem marad ott a mellük alatt, ezeknek aztán nem, kicsi bimbók, kerekedő popsik. Minden mi szemszájnak ingere.
Tovább nem mondom.
Reggelente hát Vivian Darkbloomot olvasok, szarom le távolról az újságokat, megtekerem a kicsi dzsokit, s jöhet a munka napestig.
A bioenergiás faszi hetven makiért térképezett föl egy-egy házat, emeletenként szorzódva, kiderült, hogy mindenki rossz helyen alszik, tologatta hát a család az ágyakat. Azt mondják, hogy még egy módszer van, amivel biztosra lehet menni: ahova a macska fekszik, ott biztos nincs sugárzás, de a macska odafekszik, ahova tolom a fülesfotelt, ki érti ezt.
Vagy jó az egész ház?
(Nem, írja az Ammácska, pont fordítva van: oda ne feküdjél, Virág, ahova a macska. Azaz: Vagy rossz az egész ház? - de ilyet meg nem ír le az ember.)
A hátam mögött a keleti domblánc húzódik, előttem meg a folyó csurog, friss levegő, madárcsicsergés, frei zimmer, zwei sprache, állítólag ötször több a rák, mióta kiirtották a halakat. Daganatban. Ezt ugyan bizonyítani nem tudom, de hogy minden sarkon egy bolond lakik, az tény, jó, mondjuk én is sarkon lakom, remélem, ezzel semmit sem mondtam. Három utca nyesti a házunkat, három utcahossznyi hólapát (teli a hócipőm), egy Magyar, kettő Zsák, kilenc Kis Ferenc. Ha úgy nézem, mindig is egy zsákutca végén szerettem volna lakni, meg a Petőfi brigádból diplomálni. Eddig még csak a magyar jött össze.
A szomszédságban két nazarénus él (inkább csak lakik), egy holtszegény öregasszony, aki végigbarangolta Amerikát (állítólag kurválkodással is foglalkozott), aztán még egy, annak meg van egy Nagyapáti Kukac Pétere, nagyon büszke rá, a fészerben tartja.
Meg a Világ Legkövérebb Embere.
A Világ Legkövérebb Embere éjjeliőr, meg van egy bognárműhelye, ahol egy kis Tito-kép lóg a falon (Elfelejtette volna levenni? Nem. Már észre sem veszi). A Világ Legkövérebb Emberét kidobták a munkahelyéről, ezért nagyon szomorú, minden nap megiszik tizenöt sört, ebből négyet nálunk, ha éppen elfogyott, egy kis pálinkával hígítja.
A Világ Legkövérebb Emberének van egy kis papírja arról, hogy nem kell bekapcsolnia a biztonsági övet, és a rendőrök ezt érdekes mód el is fogadják.
A Pöndöl ötkor zár, szerencsére akkor már minden szomszéd alszik.
Lefekszem én is: odébb tolom a macskákat.
Aaron Darkblumm