- Szijj Ferenc
- Kenyércédulák / Péntek
-
- Nem én voltam. Azt mondod,
- én, de nem én, hanem
- más volt, vagy más voltam
- én is, egy tárgyilagos valaki,
- hogy neked segítsek,
- bár akkor én már hiába.
-
- Nem volt senki, vagy volt,
- nem én, de voltam,
- vagy minden más belőlem,
- de hiába, mert egy ponton túl,
- ilyen messzin túl vagy egy kezdetin,
- hiába lett volna bárki,
- akit nem éppen te,
- vagy mégsem, csak ne én.
-
- De hogy hogyan nem én,
- vagy hogyan lehettem volna?
- Ha nem énszerintem,
- akkor hogyan, mert lehet sokféleképp,
- szerinted nem, mert az nem én,
- de én melyik? Vagy kicsoda?
- Vagy akkor csak hogy legyek,
- vagy valaki, és hogy mondja is,
- vagy bármit? Egy mondat,
- mindegy, csak sok legyen?
-
- Én viszont, hogy van inkább más,
- biztosabb, idő, kötelék, és azokban,
- másokból én, és ugyanígy,
- másból, belőlem majd te is.
-
- De talán te sem voltál,
- vagy abban az egyben te sem te,
- csak legfeljebb a tiéd volt,
- és az enyém, hogy legyen belőle nekem is,
- mert egyébként mi lenne,
- de egy ilyenben senki sem ő maga,
- hanem csak hozza, viszi,
- rejtegeti, van neki és hal vele.
-
- Valaki voltál, akit meg kell menteni,
- ez volt a biztos. Technikai részletek,
- tényállás és magyarázat. Tényállás
- többfelé, magyarázat felfelé és lefelé,
- érdekeltség, státusz és szeretethez
- igazítva, óriási nagy láncolat. De úgy,
- akkor, hogy aki elaludt, mindegy,
- pontosan azt felébreszteni, mert mégis
- van megoldás, mindenki tudja,
- szinte úgy, hogy bármi történt
- kettőnk között, vagy hármunk
- vagy akárhány vagy egyedül
- közötted, és akkor én,
- nekem mi a feladatom, én csak ez?
- De mégis valami.
-
- A halállal szemben csak ennyi,
- ott már főleg nem én, csak ami éppen
- voltam, annyira én, nekem még talán,
- de neked semennyire, és senkinek,
- mert azzal szemben, és nem is csak azért,
- mert a tiéd, hanem hogy egyáltalán.
-
- Hogy van egy ilyen, és meg is
- lehet enni, szájon át, megevéssel
- mondani valamit, alvással,
- egy testtel, mindent,
- mindenkinek, és én csak az egyik,
- de mivel éppen ott és akkor,
- így lett belőle részletkérdés,
- a dolgok normális menete,
- szakszerűség és katasztrófa.
-
- Hogy meghalsz-e, vagy nem.
-
- Aztán ez szerencsére hamar kiderült,
- de volt még utána egy éjszaka, és azután is
- még néhány nap, néhány hét, hónap,
- volt más, aki meghaljon,
- és van most ez, ami van.