„Mire gondoltál az imént?”
Mire is? A tűző naptól kábultannézem egyre a lecsorduló naptejet
formás válladon. Mintha így
a Duna-part homokjában
egymás mellett fekve
testem a testeddel egyenlőségjelet
formázna... Mintha nem is lenne
akarat más benne
csak az hogy a part a víz
és az ég közé
legyen veled apró jelnek beékelve.
