l
Mindenki megtalálja a maga helyét. A szoba már kihűlt de rajta át- dobva a szürke öreg nagykabát aminek a hátán nagy zsírpecsét
díszeleg mint afféle védjegy. E gyötrelem amelyre nincsen ír napokra van kiporciózva: és egy- egy rossz napot valahogy még kibír.
2
Aki teheti a vér- és terepszín egyenruhák elől elmenekül. Negyedik felvonás 9. szín
– ott tartunk most körülbelül.
Mint minden átejtés korában a műsor ocsmány s kitűnő a vétel s van aki később s van aki korábban de idővel csak megtelik szeméttel.
3
– E megoldás olyan lapos!– máris töröl javít áthúz kitép.
– Inkább elitta volna az eszét! a kéziratba túr lapoz.
Minden mozdíthatót át- s áthelyez százszor. A versből egyre kevesebb marad. Átírja azt a keveset is. Most felkapja a fejét: – Mi ez?
4
A kibaszott és kurva éjben így kezdi – Kosztolányi szellemében? – : Kitépnek innen ha nem hat e méreg mint zápfogat melyen megpattant a zománc?
Hm – tűnődik el – románc? Ballada inkább? Tá-ti? Ti-tá? Beállítja az ingát: És mert fájdalmam gyökerei mélyek hűlt helyem véres lesz mint egy cigány-románc.
Fél tíz. Borzadva nézi – ez kinek a műve?– mint tarka lepkét a gyerek ha tűre feltűz.
|