Alkalmi villanella
Most mondjam hogy sosem voltam szabad?Az ember fekszik otthon – vagy ül – és
a mennyezet egyszerre rászakad.
A múltunk hogy ringy-rongy diribdarab
aligha hoz valami enyhülést.
Most mondjam hogy sose leszek szabad?
Feltételeket a győztes szab. Ad
vitam aeternam – néki az kevés.
S e mennyei bolt terhe ránk szakad.
Hogy látták rám az édes nem ragad
– nem forgattak meg mint mézben a kést.
Most mondjam hogy mégis voltam szabad?
Vagy mondjam hogy: – Fiúk nincsen harag!–
mikor: – Mit ugrálsz – szólnak – ha nem élsz?
S a mennyezet nem őrájuk szakad.
Ellepik udvarom a madarak.
Ha hozzám érsz elfog a szédülés.
Most mondjam hogy sosem voltam szabad?
A mennybolt – attól félek – rám szakad!
