Böndör Pál: Eleiai tanítvány

Valahol

Itt

Innen aztán sehová.
Se a mélybe, se a magasba.
Akár a vakond, akár a sas.
És szinte egyszerre
– hogy az már képtelenség.

Ott

A völgyben a sűrű köd
helyenként felszakadt. Pillanatokra felbukkan.
S aztán: köd előtte, köd utána.

Amott

Ellenére módosul. Módosulva patakzik.
Jajzik észbontón, majd elhallgat.
Kezében, szájában alma. Megbotlik és elterü1.
Figyeld a hegyoldalt: ott csobog.
Amott.