Böndör Pál: Eleiai tanítvány
Amateur
Artikukáló – Jegyzetelő– Verselő
1
Előszörre
bemelegítő mozdulatokat végzek
nyelvemmel
végigtapogatom odvas fogaim
szótagokat artikulálok
próbaképpen
szavakat összevisszaságban.
Amennyire csak bírom
a szám kitátom
hátravetem fejem:
a langyos és sós realitással
gurgulázom.
Váratlanul egy mondat: A szélhez hasonló.
Iránya csak és ereje. Valami köze időhöz
időjáráshoz egyaránt. Ahogy feltámadt
észrevétlen-hirtelen
úgy is halna el.
Mintha asztal lennék vagy szék
és fa koromra emlékeznék. Lomb-
talan.
Nem egy gondolat
de megtörténik hogy egyetlen hangsúly
ingerli nyelvem gyökerét.
Milyen valóság milyen szótagja
dugja az ujját a torkomba? Megszabaduljak a rosszulléttő1
– kiöklendem a legelső megfelelőnek tűnő szót.
Ilyen testi dolgok ezek
– inkább mint szellemiek?
2
Szőre-felborzolt
ijedt állatként
növekszem?
3
A torreádor
hivatásos. A bika
műkedvelő!