Kollár Árpád: Például a madzag

a csiszolókő, a smirgli

- dr. brenner obeliszkjére -

(d. z.-nak)

 

 

a csiszolókő, a smirgli

példája legyen előttünk.

az anyag kíméletlen próbája,

s az elkopott betűk

finom márványporral

havazott vidéke.

- hogyan tűnnek el a

test vésett adatai,

a süllyedő csontok,

zsír, bőr, epe, herék.

 

gondoljunk a

disznóvágások mohó,

nehéz zamatára.

mikor a gyomor még

nemrég félelmében

ürítő életet emészt.

- így merül alá nője

angyali gyilkosának

emlékműve feledékeny

nyomorsavunkba.

 

mesélik, egy nagy kutyát

sárga szíjon vezetve sétáltak

ők vasárnap esténként

a falu végéig és vissza.

hogy megölt egy beteget,

kinek a kelleténél kétszer

nagyobb volt a szíve.

aztán disznóparéjjal

borított szekéren hozták

a városba testét.

s mi nagy bölcsen eladtuk sírját,

leköszörültük nevét,

csontjait idegen csonttal kevertük.

 

mégse vessük el

a csiszolókő, a smirgli

tapasztalatát,

mégha a felszabaduló hő

érdes ujjbegyünkre

égeti a málló anyagot,

s a vers sárga bőrszíja

végtől-végig vezet csak,

hiszen méltóbb véggel

a mesének e vidéken

másképp sehogysem

szolgálhattunk volna.