Brestyánszki B. Rozália
Jöhet a második
avagy
Özvegy hölgyek (és urak) önbizalomgerjesztő multilevel prezentációja
egy második házasság céljából
Krimi
SZEREPLŐK:
A Klubban:
SOMA, ősanya, a Floyd Rock Klub tulajdonosa, titkon a tükörgyár is az övé
BJÖRKI, vaksi és ábrándos pincérnő
ARANYHEGY VUPI, vuduzó takarítónő sok tartalék csirkelábbalVendégek:
FERCSI, aki ritkán hazudik, a Gittrágó Egylet elnöki székének várományosa
MRS. TACHER, a mamája, mézeskalácsgyáros – többszörös özvegy
MICHAEL KÉM, kézműves, angol titkosügynök, özvegy
MISS PANNA ANDERSON, a menyasszonya – potenciális özvegy
JOHNNY ANTIDEPP, zsigoló, Panna szeretője
ANGÉLA HUSTON depressziós grófnő, Johnny alkalmazója – újdonsült özvegy
KISSZELŐ TÜNDE, Peter Zeller barátnője – álözvegy
DAVID SUCHET, belga gurman, alacsony, kerek ember, nevetséges bajússzal
PETER ZELLER, Panna Anderson titkos férje, Kisszelő Tünde védelmezőjeNyomozók
COLOMBO
MULDER
és szükség szerint Rex
Neonfényű klubhelység valahol egy plázában. Az asztalok feldíszítve. Vendég még sehol. Körös körül mindenütt a legkülönbözőbb tükrök láthatók. A terem közepén egy tábla, amelyre letörölhető filccel lehet írni. Ez a Floyd Rock Klub.
Soma középen áll. Minden hatalmas rajta: a haja, a melle, a hasa, mindene. Nézi önmagát a sok tükörben, gyönyörködik. Szép. Mint a Villendorfi Vénusz. Igazi hedonista. Öltözéke extravagáns, sminkje kihívó, hangja a mélységekből gurul elő.
SOMA: (elégedett óda önmagához) Jól van, mama. Jól van. Működik még az öreglány. Jobban mint az a girhes grófnő, vagy az az üresfejű töltött galamb. Van még mit tanulni a vénasszonytól... (tapogatja saját megtermett testrészeit)
Jön Vupi. Rasztás haja magasra felkötve egy kendővel, nagyanya köténye van rajta. Egyik kezében söprű, másik kezében csirkelábat morzsol és hókuszpókuszokat mormol. Nézi Somát. Gyűlöli.
SOMA: (észreveszi) Mi van? Kiesik a szemed!
VUPI: Semmi.
SOMA: Miért fizetlek?!
Vupi némán elkezd söprögetni, de nem hagyja abba a mormolást.
SOMA: Fogd be a szád!
Vupi megáll Soma háta mögött, és a tükörképével néz farkasszemet.
VUPI: (Soma válla fölött, súgva, szinte sziszegve, ahogy mindig is beszél) Ahogy parancsolod, gyönyörűségem.
Ebben a pillanatban belépne Björki a szódásüveg szemüvegében, de elhasal.
BJÖRKI: Nem törtem el semmit, csak a szalvétákat hoztam, meg a kiskanalakat.
Soma ellép Vupitól, és Björkire förmed.
SOMA: Nem értelek, galambom! Nézz magadra! Hogy nézel ki?! Két bal lábad, nem, négy bal lábad van! Eszed nulla! Fú a szél odabenn! Hogy lehetsz ennyire...? Egy nőbe dög kell! Dög! Nézz meg engem! Én soha nem fogok elhasalni! Soha! Rosszul vagyok, ha rád nézek! Tűnj innen!
BJÖRKI: Igen, Soma, megyek...
SOMA: Björki, várj!
BJÖRKI: Igen, Soma?
SOMA: Minden kész?
BJÖRKI: Minden, Soma.
SOMA: Az asztalok?
BJÖRKI: Igen, Soma.
SOMA: A székek?
BJÖRKI: Igen, Soma.
SOMA: És a tükrök?
BJÖRKI: Fényesek, Soma.
SOMA: Mind?
BJÖRKI: Mind.
SOMA: Jól van, csillagom. Hány óra?
BJÖRKI: Ne haragudj, de nincs órám, Soma...
SOMA: Tűnj innen! (Björki kikullog, Soma a sarok félhomályban meghúzódó Vupira szól) Te is! (Vupi is morogva kimegy. Soma ismét a tükörképéhez szól) Na, öreglány. Minden készen áll. Jöhetnek.
Ebben a pillanatban nyílik az ajtó, és Mr. Kém lép be. Kifogástalan angol eleganciával öltözött idősebb úriember. Karján Panna, a szőke cica két szép formájú szilikonnal.
SOMA: bekapcsolja a CD lejátszót, és valami lila közzene szólal meg halkan (a változatosság kedvéért pl. a Brazil című szamba).
SOMA: (széles mosollyal) Miszter Michael Kém, a világon a legügyesebb kézműves az én klubomban! Barátom! Gyere, gyere, hadd puszikáljalak meg! És biztos te vagy Fanni...
PANNA: Panna. Panna Anderson.
SOMA: Hát persze.
KÉM: A menyasszonyom.
SOMA: Igazán? Hát ez fantasztikus! Na, gyertek, be, mindjárt jönnek a többiek.
KÉM: Mi vagyunk az elsők?
SOMA: Igen. Pontosak vagytok. Nem is vártam mást tőled, Michael.
KÉM: És én vagyok az egyetlen férfi?
SOMA: Nem, Michael. Te vagy az egyetlen özvegy férfi. De neked megbocsátom. Viszont úgy látom, nálad már nem lesz probléma hogy megtaláld a másodikat... (Pannára kacsint)
KÉM: Azt te csak hiszed... (mutatja: most nem tud beszélni) És mindenki eljön?
SOMA: Nagyon remélem.
PANNA: Peter is?
SOMA: (meglepődik) Peter Zeller? Hát talán Tünde elhozza Petert is.
Közben már jön Angéla Huston. Közel két méter magas, hosszú, csontos, savanyú és depressziós grófnő. Johnny Antidepp a kísérője, a latin zsigoló.
SOMA: Angéla Huston grófnő! Micsoda megtiszteltetés!
ANGÉLA: Hagyjuk a fölösleges köröket, Soma. Nincs kedvem élni se.
SOMA: Foglaljatok helyet, kérlek, azonnal kezdünk.
ANGÉLA: Köszönöm... Soma, gyere csak ide, kérlek. (magához inti Somát, aki egészen a füléig hajol. Valamit súgva kérdez tőle)
SOMA: (ismét meglepődik) Valószínüleg igen.
ANTIDEPP: Mit, gyönyörűm?
ANGÉLA: (fúrja az oldalát) Ne foglalkozz vele, Johnny. Soma, engedd meg, hogy bemutassam kísérőmet. Johnny ANTIDEPP:. Amióta szegény férjem meghalt ő próbál vigasztalni... De nem tudok...
SOMA: Megértelek, Angéla.
ANGÉLA: Viszont itt az ideje továbblépni. Ezért vagyok itt. Itt az ideje továbblépni... (mindjárt sír, Johnny vígasztalja, bár időközben már kiszúrta magénak Pannát)
SOMA: Hallgass rám, csak erőt kell venned magadon, és a második már magától jön, meglátod.
ANGÉLA: Gondolod?
Belép David Suchet és helyet foglal Angéla melleti asztalnál.
SOMA: Biztos vagyok benne. Önbizalom kérdése az egész. De most megbocsássatok... (elmenne, de Johnny megállítja)
ANTIDEPP: Soma, ne haragudjon, de kérdeznem kell valamit.
SOMA: Igen?
ANTIDEPP: Úgy tudom Zeller is hivatalos a prezentációra.
SOMA: (már nagyon kerek a szeme) Ezt nem hiszem el! Igen. Hivatalos.
ANTIDEPP: Köszönöm. (elfordul, és ezt követően már fél szemmel Pannát mustrálja, aki nem marad adósa)
Fercsi lép be. Magas, csontos, testén valószínüleg szőrtelen negyven körüli férfi. Egy idősödő hölgy karol bele, aki kalapot hord, kifogástalan a kosztümje és a sminkje.
SOMA: Mrs Tacher! De örülök, hogy el tudtak jönni. És Fercsi! Úgy hallom, a Gittrágó Egylet elnöki székének várományosa! Gratulálok. Megtisztelő, hogy elkísérte édesanyját a prezentációra!
TACHER: Ügyes vagy, Soma. Látom, a szervezésed rendben van. Eddig semmi kifogásom. Ó, látom Michael Kém is itt van. Annál az asztalnál szeretnék ülni, mellettük. Megfelel?
SOMA: Hogyne.
TACHER: Kíváncsian várom a prezentációt. Megbocsátod, hogy itt vagyok, Soma? Az ötödik potenciális nálam olyan, mintha a második volna.
SOMA: Hogyne. Neked mindent.
TACHER: Az ember sohase adja fel. Se az első után, de a negyedik után se.
SOMA: Igazad van Tacher.
TACHER: Kísérj az asztalhoz, Fercsi.
FERCSI: Igen, anya. Azonnal.
Az asztalhoz kíséri és leülteti anyját, de Soma felé bazsal.
Soma David Suchet asztalához lép.
SOMA: Bocsáson meg uram, de ez egy zárt körű prezentáció lesz, és...
SUCHET: Engedje meg, hogy bemutatkozzam. David Suchet vagyok. Nem francia. Belga. Nagy tisztelője vagyok Önnek és Angéla Huston grófnőnek, valamint rendkívüli izgalommal tölt el az esemény, amelynek elébe nézünk. Igaz, nem egészen egyértelmű az ittlétem, hiszen sohasem voltam nős...
SOMA: Ez esetben...
SUCHET: Viszont Belgiumban is hírét vinném a tükreinek...
SOMA: Uram. Lekötelez. Érezze otthon magát.
SUCHET: Az a kisasszony, mintha önt keresné...
Kisszelő Tünde áll a bejáratban. Mély dekoltázs, csipkés harisnya, piros tűsarkű, fekete szedetlen szemöldök.
SOMA: Tünde, drágám!
TÜNDE: Soma, drágám!
SOMA: Megjöttél?
TÜNDE: Megjöttem!
SOMA: A kicsi Donna hogy van?
TÜNDE: Ó, az én drágaságom egy bébiszitterrel, de semmi gond, nagyon szereti. Tudja, hogy ő nekem a legfontosabb a világon. Most, hogy Csabi elment...
SOMA: Tudom, hallottuk már mindannyian. Nem is értem, egy ilyen nő mellett, mint te vagy, hogy lehet egy férfinak egy férfi felé...
TÜNDE: Megölném.
SOMA: Tudom.
TÜNDE: Mintha már megtettem volna.
SOMA: Ezért hívtalak meg.
TÜNDE: Ezt nem felejtem el neked. Soha.
Fercsi odalép Somához, és valamit kérdez tőle.
SOMA: De népszerű ma ez a Zeller! Édesanyja is felőle érdeklődött! (Tündéhez fordul) Petert nem hoztad?
TÜNDE: Dehogynem, csak valahol lemaradt. Nem tudom, hogy hol, nem is értem...
FERCSI: Azt a pohár pezsgőt neki szánják?
Hirtelen csönd. Mindenki elhallgat a teremben.
SOMA: Igen.
Szünet. Egy pillanatra mindenki a poharat nézi.
FERCSI: Köszönöm.
Fercsi miközben visszamegy édesanyjához, mrs Tacherhez, észrevétlenül valamilyen port szór Zeller magányos poharába.
A társasági morajlás folytatódik. Közben Vupi visszasettenkedik és – ha alkalom adódik rá – egy-egy csirkelábat dug észrevétlenül a vendégek zsebébe.
Foszlányok a beszélgetésekből:
TÜNDE: (Kisszel Tünde Fercsit nézi ábrándozva. Suchet-nak Fercsiről) Ő a Donnácska papája. Micsoda férfi...
SUCHET: (bólogat, majd átigazol Angéla grófnőhöz. Kezet csókol) Ezek a legkecsesebb ujjak, amelyeket valaha láttam. Ön egészen biztosan zongorázik!
ANGÉLA: Köszönöm. Dehát nekem már nem számít... (Zeller poharához settenkedik, és ő is valamit – szándéka szerint észrevétlenül – beleszór)
ANTIDEPP: (hátrafelé, hogy Angéla ne lássa, Pannának:) Imádom a pihéket a köldököd alatt... (ő is Zeller poharához settenkedik, és valamit beleszór)
PANNA: (nem ami igent jelent, de úgy, hogy Kém ne lássa) Hagyd abba, Johnny, észreveszik. (szintén Zeller poharához settenkedik, és valamit beleszór)
TACHER: (Kémnek) Csinos kis fruska ez az Anderson kisasszony.
KÉM: Panna? Igen.
TACHER: De egy ilyen úriemberhez nem méltó.
KÉM: Úgy találja? (Zeller poharához settenkedik, és valamit a háta mögött beleszór, ügyesen, mint egy igazi kém)
TACHER: Ön mellett inkább egy érettebb és józanabb társat tudok elképzelni...
És a flörtök folytatódnak...
SOMA: Várjuk, vagy kezdjük meg nélküle?
TÜNDE: Szerintem elkezdheted, időközben majd úgyis befut.
Soma a középre megy, beinti Björkit, aki egy pezsgőspoharakkal teli tálcát hoz be igen bizonytalanul. Soma leemel egyet, és Björki körbeviszi. Mindenki leemel egyet, de egy pohár a tálcán marad.
SOMA: (kikapcsolja a CD-t, középre áll, megcsengeti poharát) Igen tisztelt és szeretett barátaim. Nagy megtiszteltetés számomra, hogy részt vesztek az özvegy hölgyek (és urak) önbizalomgerjesztő multilevel prezentációján a Floyd Rock Klubban. Remélem törekvésem nem marad sikertelen, és minden fájdalmat magatok mögött hagyva életetekben az igaz szerelmet megtaláljátok másodszor is...
PANNA: (félbeszakítja) Bocsánat, Peter nem jön el?
SOMA: De, kedves Fanni...
PANNA: Panna
SOMA: ...Panna, remélem eljön, és majd bekapcsolódik a prezetációba. Azonban most folytatnám... (Panna visszaül) Köszönöm. Kérem, emeljük poharunkat...
Ebben a pillanatban Björki kimenne, de valamit leejt, nyílik az ajtó, fejbevágja Björkit, belépne Peter, de keresztülesik a lányon. Ilyen és ehhez hasonló kalamajkával megérkezik Zeller.
Egymást támogatva kászálódnak a földről. Szerelem első látásra.
SOMA: A várva várt Peter Zeller. Ma mindenki önt hiányolta.
ZELLER: Engem?
TÜNDE: Igen! Rád! Késtél. De nem baj, gyere, itt van Fercsi is...
ZELLER: Bocsánat, késtem, de a sarkon egy nőnek eltört a cipősarka és amikor épp esett el, a szatyor kirepült a kezéből, és repülés közben kipottyant belőle hajtű, én azt hittem, hogy az útra esik, ott meg estleg egy gumiba állhat, és utánna ugrottam, hogy elkapjam a teherautó elől, az meg befékezett és kiborult, és kipottyantak a tejesüvegek, az asszonynak teljesen elázott a szatyra.
KÉM: Melyik asszonynak?
ZELLER: Hát akinek kitört a sarka.
ANGÉLA: Elütötte a teherautó?
ZELLER: Nem. Előtte. A cipősarka. Akinek a szatyrából a hajtű...
SOMA: (félbeszakítja) Peter. (odanyújtja neki a poharát) Fogja meg. Igyon.
ZELLER: Köszönöm.
Hipnotikus tekintetek követik az elkövetkező öt percben Zellert és a poharát.
SOMA: És most folytassuk. Kérem, emeljük poharunkat a Floyd Tükörgyár tulajdonosaira, akinek jóvoltából ez a mai nap megvalósulhatott. A prezentációt követően a termékek megvásárolhatók.
Isznak, de öten Petert nézik.
ZELLER: (súgja, de csönd van és mindenki hallja) Nem tudok inni... Tündi...?
TÜNDE: Igen?
ZELLER: Hol van a toalett?
SOMA: Peter, kérem, ne zavarja a prezentációt. Köszike. Folytassuk. Az asztalotokon találtok egy-egy tükröt. Vegyétek fel. Nézzetek bele. Jó mélyen. A szemeteket, a szátokat, mindent. Mit láttok? (hatásszünet) Milyenek vagytok? (hatásszünet) Angéla grófnő?
ANGÉLA: Én?
SOMA: Igen.
ANGÉLA: Nem tudom...
SOMA: Mondd utánam: szép vagyok.
ANGÉLA: Én?!
SOMA: Igen! Szép. Mondd!
ANGÉLA: ... Szép vagyok...?
SOMA: Ez az! Michael? Milyen vagy?
KÉM: Én? ... Vonzó vagyok...?
SOMA: Igen! Mrs. Tacher?
TACHER: Okos vagyok.
SOMA: Monsieur Suchet?
SUCHET: Csinos?
SOMA: Csinos! Fanni?
PANNA: Panna. Szexi vagyok.
ANTIDEPP: Én is!
FERCSI: Én is szexi vagyok.
SOMA: És én dögös nő vagyok! Igen! Most mindannyian!
MIND (eleinte bátortalanul, majd egyre növekvő önbizalommal) Szép vagyok, vonzó vagyok, okos vagyok, szexi vagyok, dögös vagyok! Szép vagyok, vonzó vagyok, okos vagyok, szexi vagyok, dögös vagyok! (extázisig üvöltve) Szép vagyok, vonzó vagyok, okos vagyok, szexi vagyok!
Vupi kihasználva az állapotokat lassan tyúklábat dug annak a zsebébe, akinek még eddig nem sikerült titokban beledugnia. Peter Zeller eleinte motyogja a szavakat, majd – pohárral a kezében – elkezd ide-oda somfordálni. A tükörképüknek egyre őrültebben kántáló népek között Zeller Björki mellett ügyetlenkedik, de nagyon kell pisilnie. A szerelem bontakozik. Végül Björki megérti, hogy mi a baj, megmutatja, hogy merre van a mosdó. Zeller – továbbra is pohárral a kezében – kimegy.
Mindenki transzban táncol a tükrök előtt. Soma a főkolompos.
SOMA: Akarod ezt a tökröt?!
MIND Akarom ezt a tükröt!!!
SOMA: Akarod?!
MIND Akarom!
SOMA: Megveszed?!
MIND (üvöltenek) Igen!!!
Csönd.
Odakinn hirtelen összetörik egy pohár.
Fercsi, Michael Kém, Panna Anderson, Johnny Antidepp és Angéla Huston grófnő arcán sátáni vigyor jelenik meg.
Sötét.
MÁSODIK FELVONÁS
Colombo felügyelő áll a terem közepén, kezében szivar és a feje búbját vakargatja.
COLOMBO: Nem értem...
SOMA: Dehát miből gondolja, hogy gyilkosság történt? Nincs holttest, nincs gyilkos, nincs indíték...
COLOMBO: Lehet, hogy igaza van...
PANNA: Szerintem aggasztotta az a kitört sarkú nő, és visszament. Szerintem oda ment. Borzasztó lehet neki abban a kitört cipősarokban...
COLOMBO: Igen. Valószínüleg ez történt.
Ír a noteszébe, elindul kifelé, de visszajön.
COLOMBO: De akkor sem értek valamit. Bejön, elmeséli, hogy mi történt vele, elmondja magáról néhányszor, hogy milyen szép, és aztán visszamegy az utcára? Miért nem maradt ott?
ANTIDEPP: Mert egy úriember. Egy lelkiismeretes úriember.
COLOMBO: Ahogy mondja. Egy úriember. És a lelkiismerete nem engedte nyugodni.
FERCSI: És ki tudja, hogy igazat mondott-e amikor elmesélte azt a történetet.
COLOMBO: (felismeri) Ön az?
FERCSI: Kicsoda?
COLOMBO: A Gittrágó Egylet jövendő elnöke? Az igazmondó Fercsi?
FERCSI: Igen. Én vagyok...
COLOMBO: Hú, ha ezt a feleségemnek elmondom...
FERCSI: Colombo, nekem ez az egész ügy nagyon valószínűtlen volt. Szerintem egészen más áll ennek a hátterében.
COLOMBO: Gondolja?
KÉM: Igen, szerintem is. Ez egy fedőtörténet?
COLOMBO: Micsoda?!
KÉM: Fedőtörténet. Egy történet, amivel elfedi a valóságot. Hogy ne derüljön ki. Elment, mert valami titkos ügyei voltak valahol másutt.
COLOMBO: Értem... Ebben lehet valami... De akkor miért jött ide? Nem kérdezte meg tőle senki?
ANGÉLA: Colombo, ne legyen tolakodó! Hiszen mindannyian el voltunk foglalva a prezentációval. Mi nem szoktunk mások magánéletében turkálni.
COLOMBO: Értem.
Colombo vakarja a fejét, szivarozik, ide-oda mutogat, járkál. Szünet
SUCHET: Felügyelő?
COLOMBO: Igen?
SUCHET: Ha megengedi, nekem van egy-két észrevételem. Lehet, hogy hasznára válik.
COLOMBO: Hallgatom.
SUCHET: Lenne itt egy-két indíték. Angéla grófnő Peter Zeller rokona. Angéla grófnő megboldogult férje nagybátyának unokahúga Zeller nénikéje fivérének az anyja. Így Zeller is jogosult részesedni a Huston örökségből...
ANGÉLA: Ez hallatlan!
SUCHET: És Peter Zeller véletlenül tanúja volt, amikor Fercsi, az igazmondó titokban kidobta az anyja mézeskalácsát. Mert gyűlöli a mézeskalácsot. És az anyjának ezt nem meri bevallani. Másfél éve hazudozik neki.
TACHER: Fercsi!
FERCSI: Ez hazugság!
SUCHET: Michael Kém úr pedig az angol titkosszolgálatnak dolgozik. Egy mikrofilmet kellett volna átvennie a piacon egy kétballábas cipőbe rejtve. Azonban ez tökéletesen megfelelt a gyanútlan Zellernek, aki megvette a lábbelit, és jelen pillanatban is hordja.
KÉM: Ezek bizalmas információk, Suchet!
SUCHET: Panna Anderson kisasszony pedig titokban Zeller felesége volt. Még diákkorában ment hozzá. Nem látták egymást évek óta. De Panna tudta, hogy Zeller a Huston vagyon egyik örököse, és tudta, hogy utána ő is örökölhet a pénzből.
PANNA: Mit képzel magáról?!
SUCHET: Johnny Antidepp meg Panna Andersont szerette volna elvenni, akiről tudta, hogy Zeller felesége.
ANTIDEPP: Hé, most már állj le!
SUCHET: Ahogy parancsolja. Csak úgy gondoltam, hogy jobb, ha ezt Colombo felügyelő is tudja.
COLOMBO: Hadnagy. És köszönöm. Csakhogy most már egyáltalán nem értem... Akkor végül ki volt...?
Szünet.
Nagy robajjal beront Mulder.
MULDER: Ott van! A húgommal! Zeller a húgommal van! Őt is elvitték! Mint a húgomat!
Szünet.
COLOMBO: Mi van?
MULDER: A földönkívüliek! A nagy lapos fényesség! Láttam!
Csönd.
Vupi lassan, hangtalanul, settenkedő csirkelábas örömtáncot kezd lejteni vigyorogva, és a Brazilt dúdolja.
SOMA: Itt nem történt gyilkosság.
Vupi bekapcsolja a CD lejátszót, és a változatosság kedvéért a halk, majd egyre hangosabb Brazil ritmusára szambázik a csirkelábakkal.
ANGÉLA: Dehogynem. Az én szívem tört ketté. Johnny. Ez igaz?
ANTIDEPP: Kérlek, Angéla...
ANGÉLA: Nem akarlak látni. Menj innen.
PANNA: Hé, Johnny, miről beszélt ez? Te tudtad?
ANTIDEPP: Tudtam, hát.
KÉM: Kisasszony, és te végig szédítettél engem? Csak a pénzemet akartad?
PANNA: Dehogy!
TACHER: Mondtam Önnek, hogy egy ilyen könnyűvérű nem illik magához!
KÉM: Törődjön a fiával, aki egy mézeskalács miatt képes embert ölni!
FERCSI: Mama, kérlek...
TACHER: Ne fordulj hozzám, nem vagy a fiam többé!
TÜNDE: Ne is foglalkozz vele, itt vagyok neked én.
FERCSI: Ki vagy te?!
TÜNDE: A Donnácska mamája, nem emlékszel?
FERCSI: Semmi közöm hozzád! Menj innen! Mama, várj!
TÜNDE: Fercsi, kérlek!
TACHER: Mr. Kém! Michael!
KÉM: Hagyjon engem! Panna, te hazug!
PANNA: Johnny, segíts!
ANGÉLA: Johnny itt marad!
SUCHET: Hagyja, grófnő! Nem éri meg!
A grófnő pofon üti Suchet-t.
MULDER: Monsieur Suchet, jó nagy kavarodást csinált...
SUCHET: Ne avatkozzon bele, nem az ön dolga.
COLOMBO: Hát pedig, ha gyilkosság történt...
Suchet nekiugrik Colombonak aki Mulderre zuhan. A többiek is egymásnak esnek.
SOMA: megpróbálna rendet teremteni az egyre elhatalmasodó káoszban, de Vupi hiurtelen a nyakába ugrik.
VUPI: (Soma nyakában lovagol, a csirkelábakkal hadonászik és ordít) A szarházi, büdös, rohadt, szemétláda! Minden férfi egy állat! Mindegyik! Meg kell dögölniük! Nincs második! Nincs második! Nincs második! (kitekeri Soma nyakát)
A tömegverekedésben. Kinyírják egymást. Mind egy szálig.
Csönd. Halotti nyugalom és békesség honol.
Björki áll a színpadon, tálcával a kezében.
Lassan nyílik az ajtó, Zeller kukucskál be.
ZELLER: Elmentek?
BJÖRKI: Ahogy vesszük.
ZELLER: Nem mertem kijönni.
BJÖRKI: Miért?
ZELLER: Szégyelltem magam. Nem tudtam egy kézzel begombolni és... eltörtem a poharat.
BJÖRKI: Töltsek egy másikat?
ZELLER: Hát... Maga is iszik?
Björki tölt. Koccintanak. A szerelem már nagyon nagy.
ZELLER: Tegeződjünk...
BJÖRKI: Jó...
ZELLER: Björki?
BJÖRKI: Igen, Peter Zeller?
ZELLER: Én szeretlek.
Björki zavarban van.
ZELLER: Björki?
BJÖRKI: Igen, Peter Zeller?
ZELLER: Szeretsz te engem?
BJÖRKI: Igen, Peter Zeller...
ZELLER: Björki?
BJÖRKI: Igen, Peter Zeller?
ZELLER: (Panna holttestére) Ez volt az első feleségem.
BJÖRKI: Tudom, Peter Zeller.
ZELLER: Björki?
BJÖRKI: Igen, Peter Zeller?
ZELLER: Legyél a második feleségem.
BJÖRKI: Jó. Leszek a második feleséged, Peter Zeller.
És megint pusziszkodnak egyet.
Nagy, habos, romantikus vége.