Cédulák, szárnyak

KIS-DUNA. A Horgász-sziget fölső csücskénél van a Sodros, az köti össze a Kis-Dunát a fő sodrással. Gyerekkoromban még fürödni is lehetett benne. A legjobb mégis télen volt, amikor a Kis-Duna töltésére jártunk szánkózni. Állandó versenyben voltunk, ki tud messzebbre csúszni. Ha ügyesen belefeküdtem-nekilendültem, nem csak a partig futott le velem a szánkó, hanem átdöccent a partmenti jégbordákon, rásiklott a hóval borított, korcsolyázók által már összekaristolt jégpáncélra is, és egészen a túlsó partig csúszott. Ha hason fekve indultam, és közben az alatta elsuhanó jeget néztem, egyre lassulva váltakoztak a képek: jégvirágok, kristályos kacskaringók, egy fél kesztyű, egy jégbe fagyott halsikoly, dermedt damil úszóval, csónak fenekének zöldje, hínárarabeszkek. Sokat kellett visszafelé gyalogolni, de megérte.

< képeslap Melisszától | levél >