Gergely Tamás: A zselnice ideje
Gengszterek

Leheveredtek a Tölgy alá, annak a földből kiálló gyökerére. Öreg volt a Tölgy, sokat látott. Mindent hallott, semmit sem jelentett, megbíztak benne.
Mert olyanok voltak, mintha mindketten ügyészek volnának az Erdő jövőjét illető titkos perben, Vadmalac meg a komája.
„Hazudnak – kezdte a koma –, kezdettől fogva hazudtak.”
„Lopnak” – kontrázott Vadmalac.
„Már hamisítanak is.”
Vadmalac a fejét fogta: „Bitangok” – mondta.
„Rablók!”
„Pitiáner gengszterek. Mégis övék az Erdő.”  
Mire komája összevont szemöldökkel: „Rossz vége lesz ennek!”
Vadmalac az égre pillantott, mintha onnan várna segítséget:
„Azt mondod, vége lesz?”

< Rugós rugós | Után >