A Próbafüzet két kötetét most egy olyan könyv követi, amely a Kirakatban című fejezetében az előbbiekhez hasonlóan a szerzőnek a vajdasági magyar írók munkáiról szóló véleményét tartalmazza.
A Próbafüzet csupán a szépprózával foglalkozott, a Próbafüzet II. már egyaránt vizsgálta a költészetet és a prózát, a mostani írások pedig e kettő mellett a vajdasági magyar irodalomtudósok tanulmányköteteit is ismertetik - egy viszonylag rövid időszakra visszatekintve. Ez a bővülés nem a szépirodalmi termés szemmel látható mennyiségi visszaesésének eredménye, inkább a tudományos gondolkodás térnyerésének hozadéka. Az irodalommal való szakmai foglalkozás a századvégen igencsak csinos műhelyt hozott létre a Vajdaságban - ezt a könyvben felhozott néhány szemléltető példa is bizonyára igazolja.
A Posztmodern levelek fejezetbe sorolt írások nem külön műfaj, csupán a kritika és az esszé mellett egy más megszólalási mód ugyanarról, az irodalom, a vajdasági magyar irodalom témájáról, a szerzői akarások megvalósulásáról és az elvárásokkal való szembesülésükről.
Megtörténhet, hogy vegyes műfajúnak tűnik majd az olvasónak ez a könyv, hiszen se kritika, se esszé, se valami bensőséges, intim vallomás igazából. A szerző szándéka szerint mind e három együtt, s végeredményben nem több, mint egy könyv az irodalomról.
F.J.J.