Ismét egy könyv a vallással foglalkozó kiadványok dömpingjében, de ezúttal nem a térítés, vagy a hitben való megerősítés szándékának leplezetlen erőfeszítéséből fakadó munka, hanem a hívőt és avatatlant egyaránt megszólító tudományosság, ismeretterjesztés és magyarázat hangján fogalmazott szöveggyűjtemény.1 Héléne Monsacré és Jean-Louis Schlegel három nagyriportot foglalt az egyistenhit kialakulásának történetét nyomon követő könyvébe, igyekezvén nyomon követni Isten embertervének alakulását a mintegy 3. 300 évvel ezelőtti mózesi kinyilatkoztatástól máig, el egészen az ezredvég nyugati polgárának istenképéig, mindvégig a közel kétezer évvel ezelőtt megfogalmazott két Testamentum szövegkörnyezetében maradva, de korszerű tudományos diszciplínák eredményeivel felvértezve.
A szerzőpáros abból a tételből indul ki, hogy a Biblia kultúránk alapszövege, ám a vele való kétezeréves, embereket, embercsoportokat egyesítő vagy éppen véres háborúkkal megosztó együttélésünk alatt ezt a kettős, zsidó és keresztény örökségünket nem ismertük meg igazán. Inkább csak részleteiben, felületesen, vagy éppenséggel félreértelmezve foglalkoztunk vele. Könyvük így jószerével figyelemfelkeltő szándékú, arra mutat, hogy a Biblia éppen azért alapszövege a nyugati kultúrának, mert folytonos megértési kísérletekre ösztönöz. A kereszténység kialakulásában alapvető szerep jut a Tízparancsolatnak és Jézus tanításának, s ezeken alapulnak az idővel egyetemessé vált értékek, a szabadság, az egyenlőség, a tolerancia, a szolidaritás. Ám az érdeklődő olvasó számára rengeteg tanulságot tár fel a Könyvek Könyve. A riportkészítők a mintegy háromésfélezer éves gyökerekhez vezető utat keresték a Bibliában, hogy felfedezzék - a maguk kissé különös megfogalmazásában - az egyistenhit kalandjának első kísérleteit.
Jean Bottéro asszirológus, Mezopotámia történetének és Babilon civilizációjának tudós kutatója a könyvben Isten születésének történelmi, földrajzi, nyelvi és kulturális kezdeteinek ered a nyomába. A monoteizmus, vagyis az egyistenhit kialakulásának vizsgálata során azonban kész olyan, első hallásra profánnak tűnő kérdéseket is felvetni, hogy ismerjük-e az egyistenhitnek nevezett újítás lépcsőfokait, kizárólagosságot élveznek-e ebben Mózes meg a Biblia, ki is volt a sémi nép, a mózesi kinyilatkoztatásnak a haszonélvezője? De tőle kaphat választ az olvasó arra is, hogy mikor és hogyan foglalták írásba a Biblia szövegeit, hogy mennyiben eredeti a Biblia Istene más istenekkel szemben, és hogy ez az egyetemes Isten hogyan lehet egyszerre egy törzs feje, ugyanakkor regionális, sőt nacionalista jellegű.
Az első Testamentum, vagyis az Ótestamentum Isten kinyilatkoztatását tartalmazza, amit a zsidók őseinek, a hébereknek tett, közel másfélezer évvel Jézus születése előtt, és föltárja ennek a kinyilatkoztatásnak a továbbfejlődését a zsidó nép történelme során, egészen az időszámításunk utáni második évszázad végéig. Mi sem természetesebb, hogy a könyvben ezt a témakört a zsidó hagyományok bennfentese, Marc-Alain Ouaknin rabbi, filozófus világítja meg, magától értetődően a Talmudra és a Bibliára hagyatkozva, de felhasználván a pszichoanalízis, a nyelvtudomány és a modern filozófia eredményeit. Az ő kérdései között ilyenek szerepelnek: A hívő zsidó ma hogyan olvassa a Bibliát? Számára kicsoda a magát kinyilatkoztató egyedül való Isten? Mi módon fejlődött ki a bibliai héberekből a judaizmus? Mi a Talmud, és miért lett a zsidók számára a Biblia legfontosabb olvasmánya? De ezek mellett a szerző bevezet a zsidóság ezoterikus, a szövegek rejtetett értelmét kutató hagyományába, a Kabbalába is.
A rabbi kitér a zsidóság szempontjából kulcsfontosságú terminusok értelmezésére, mint a száműzetés, a Törvény, az erkölcs, vagy a pusztítás, megvizsgálván, hogy ezek a tragikus történelmi tablókat megelevenítő súlyos szavak vajon csupán a zsidóságra vonatkoznak-e, vagy egyetemes értelmük van.
Hasonló, erkölcsi megközelítést is tartalmaz a harmadik riport is, amelyben Joseph Moingt katolikus teológus válaszai csoportosulnak olyan kérdéskörök köré, hogy Jézus üzenetében és magatartásában mely elemek tartalmazzák a judaizmussal fenntartott folytonosságot, illetve az azzal történt szakítás jegyeit, hogy a rómaiaké vagy a zsidóké a felelősség Jézus megfeszítésében, hogy mi a feltámadás üzenete. Illetve, hogy miben áll a keresztények Istenének újdonsága? Mi a legfontosabb üzenete? Ez a Isten türelmetlen? Mi értelme hinni Istenben?
Az Isten legszebb története történelmünk része, a könyv elolvasásával a történelem és a magunk megismeréséhez is közelebb kerülhetünk.
1 Jean Bottéro - Marc-Alain Ouaknin - Joseph Moingt: Isten legszebb története. Ki a Biblia Istene? Fordította Tompa Mária. Kairosz Kiadó, Budapest. 1998