Bakos András
Színjáték

Fogadkoztunk, hogy ha tényleg meg
bírjuk venni egyszer, azonnal átfestjük,
mert ez óborzalom. Amikor végre
megadatott, neki is fogtunk. Pár év
múlva ismét, akkor sokkal hamarabb
készültünk el. Úgy látszott, mintha
már ez is jobban menne. Ahogy
megszáradt a festék, látni kellett,
mennyire rideg és mégis ismerős
az összkép: két szobában is eltaláltuk
a régi színeket. Nyilván nem
voltunk elég érettek. Először
színleg ránk hagyott mindent, hátha
lesz ez jobb is. Aztán közben
föladta – nem éreztük, mikor –
és ahogy lehetett, visszapártolt régi
lakóihoz, akiket mégis jobban
szeretett. Mi pedig: „mint választás
után”, „ahogy újrakezdődik egy ország
élete”, úgy néz ki, nélkülünk.