Balogh István
Napunkkal született

Rigók füttyögnek reggelenként
Ablakom előtt s túlharsogják
A többi madárkát, friss levelek
Csodálkoznak ágak hegyén.
Indulok lassan, kezdődik a nap,
Bújik elő a fénysugár is
A Kopasz-hegy hajlatán.

Megyek ösvényünkön.
Már nem egyedül.
Többen vagyunk, apám,
Nyomodban járunk.
Eggyel nőtt mögötted a sereg!

S dagad a rigó sárga tüdeje,
Cinkék, pintyek, tengelicék,
Vörösbegyek, fecskék,
Szürkegyöngy verebek
Táncolnak azúr teremben.
És látjuk mind a gyerekecskét,
Napunkkal született, anyja
Égi jel jóra, tejecskét
Kínál áldott kebele.

Itt van otthonunk, fiam,
Tiszánknál, ajtónk kitárva,
Gyere be!

2007. május 10.