Roginer Oszkár
Psalmus XLI.

Ajkamról akarom, hogy harapd
a hangokat
a mormolt, a sóhajod, a csöndem:
rőt kazlak közé üzlek,
lápok titkaiba fektetem árnyas magzatod,
keresztüldöföm néma tarkód helyét az abroszon:
akárha oltárok, bölcsők ____________________________kapard helyére szürkülő alakod,
lomha csöndjét önteném idegenek lázas ____________________________kapard helyére:
homloka alá, ____________________________amint elnyúlnak a távoli gránit-holnapok
akárha homokkal gyűrném simára ____________________________kapard, míg az ablaküveg visszagyűrődik
ablakaink sziromamforáit, ____________________________hasadon,
akárha imára kondenzálódnának ropogó körmeid,
akárha alpesi nárciszok alá hantolnálak el ____________________________akárha fiolába zárt
________________________________________________________imát morzsolnának körmeid

***