Tavaszt fakaszt

Baráth Attila
poshadt tavasz

éhes tangó játszik a fülemmel
a zárt ajtók mögött merev valóvá tornyosul
a testes lapok közt merengő erek sűrű fonalán
csendben huppan az elfelejtett hamu
a csempén finom nedves narancshéjdarabkák
szétszórva a lassan oszló szobakórók közé
rejtőzök a sistergő halk lemezlejáratban
forró mellkasomon végigsurranó
nyálkás illatos csokidarabkák
pattognak a tenyeremen
a fogam közt megkeményedett tiltott falatok

2011. március 4.