Tavaszt fakaszt

Sinkovits Péter
Kacatok

már nem a ragacsos szurokban
kúszva-mászva
szalmahordó kosarunkból
eltűnnek végleg
a korábban keresett kacatok

női mellek iszapderűben
s ahogy aztán egy csónak közelít
szemérmes alábukásunk a csuszamlós partról

a titok ereje
ismételgetjük
a dekódolt üzenetek meg érintésnyire

a fa odvából
ismét előbújik a kisfiú
lehántva magáról a maszkot
menne már ő is a mocsárból
felsegít és integet
s remeg mielőtt felrepülne