Bartha György
az esemény

csendben ültünk
mindenki a maga bánatát
szívta
itta
csak úgy
aztán valaki megjegyezte
jönnek a seriffek
így simán
és valóban
de nagyon finomak voltak
csak úgy messziről
én a lányt fürkésztem
az idomtalan ruhában
mellényben
ő nem mosolygott
tűnődtem
vajon milyen lehet otthon
úgy is
míg elszórja a szirmokat
ágyán
megsimogattam szakállam