Bartha György
párhuzamban

„demokrácia
démon és grácia”
Szabó Palócz A.

először új verseidbe
olvastam bele
meghökkenten
a meglepő első két
soron
én úgy fogalmaznék
nép és szépség
(de nem vita)
míg a falat támasztva
várakoztam
a hűvösben
elsuhant előttem
két (több) szőke
lég-lény
élmény
billegő fenéken
feszülő alig-sortocska
(ám gondolj koromra) szóval
a szörny(ű) és a szépség
tovább bogozva
és nem csodálom
az anno
ránktörő
török
hadakat
vagy később akár másokat
de ha még netán
meglátod gondtalanul
csicsergő ajkukat
bizony hiszem
szeretni fogom
ezt a nyarat
(is)