Seán Hewitt
Származás

Évekkel ezelőtt beette magát a doh a falakba,
majd nyomtalanul eltűnt. A főgerendák
feszessége lassan tovaszáll az üreges falakon,
a nedves mennyezet megdagadva behorpad.

Felhasítottuk a padlódeszkát, és ami ott volt:
az a szag, meg aztán az a porladó fa, akár
a magok hullott szét, minden erő hiábavaló volt.
Visszacsoszogsz vagy nyolcvan évet,

teástul, lepényestül, rezeg kezedben a műanyag
tálca. Egyenként felnéztünk, bólintottunk,
majd kicsúsztunk a padlón, lefelé, akár a halak
a holdfényben, vagy a búvárok a hajóroncs körül.

Nagypál István fordítása