szabó palócz attila
a rettegésen túl

földmérőnek kéne lenni tán,
hogy kicentizzük, ami még bennmaradt
felszínre törni készült
de visszafojtottuk, elfojtottuk magunkban
valahol legbelül

földmérőnek kéne lenni tán
álmatag
kicentizni minden lépést
akár visszafelé is
eljutni valahogy
bármi áron
a rettegésen túlra

fölmérőnek kéne lenni tán,
hogy majd megtorpanjunk a rettegésen túlnan
pszichoszomatikus vallomások rengetegében
zengő ének száll felettünk
s a képünkbe dörgöli dühödten,
hogy a létezésbe is belegebedtünk