Lázár-Szűcs Anikó
Autoritratto a Venezia

1.

Ha vízbe esnél,
lebegnél a
csatorna kékzöldjén.
Ez nem igazi város.
Az álom peremén
csúszol tova a ködben.
Egy rossz lépés
és a macskaköves útba
ütközik üvegtested.
Millió darabod
veri vissza
a tompa fényt.
Kopottas tükörben
te sem vagy igazi.
Szétoszlasz a köddel
s felrepül ezer
szürke galamb.

2.

Vigyázz,
félrecsúszik
maszkod.
Reped is már,
s mögötte
egy újabb
maszk.
2 for €15.
Valahol
harangoznak.

3.

A törött tükör
számtalan képet vet,
s mind te vagy,
de mégsem.
A tükör vagy,
törött
és hazug.
Nem vagy – más vonásai
csak benned.
Minden vagy
és semmi.
Üres vagy,
üveg és üreg-
ezüst szilánkja
egy kis,
fakó világnak.