Gojko Božović
A város
(Grad)

A város egy hang,
El nem halkuló,
Mert egyszer megszületett,
Magából születik mindegyre újra,
Üde és feslett,
Behatol minden testbe,
Átcsordul a város
És a világ határán,
Jó messzire fut el,
Hogy örökké itt maradjon.
Köztünk, a semmi társbérlői között.

(Beszédes István fordítása)