Radivoj Šajtinac
Ragyogás

Halandó vagyok, érzékeny tehát,

Véges és elviselhető, bár ez
A bukszus-kerítés tövében lelt
Halott kismacskán
Már nemigen segíthet
Pillanatnyi, guggoló
Ismeretségünk, az autók suhanásától
Rezgő levegő
Igen
az a párolgó tetem
és nem az én
megállt lélegzetem a rövid, selymes szőrökért

Az élet egyszeri,
s egyenesen és egyedül
járva a futópályán
meg sem láttam volna
én, a hiábavaló és túlérzékeny, le se írtam volna tán

ha azok a szőrök nem lettek volna
oly pehelykönnyűek
és halálos-gyengéden
nem vésődnek agyamba

Kovács Jolánka fordítása