Miomir Milinković
Megszállottság

Fenyők árnyékában
Lámpások között
Lépkedek
Ismeretlen alak
Zavaros szemek
A pókot hallani csak
Hálót fon talán

Egy sikoly a sötétben valahol
Szitkozódás majd szelíd szavak
Aztán síri csönd

Így lépkedek az éjen át
Míg gondolataim
Összekuszálódnak a fasorok között

Hová tűnt az az alak

Az éj megduzzad a folyón
Mely egész éjjel hempereg
S a lámpások
Holtsápadtak

A látóhatáron előbújik a reggel
Nem tudom hová megyek
Még azt az alakot követem

A napot hívom
De átvág a sikoly

Elfordult ég
A sziluett szemeiben
A homokzátonyon
Fogadj be engem

Kovács Jolánka fordítása