Balogh István
Ülök a padlón

Letottyantam.
Guggolni szerettem volna.
Villám csapott derekamba.
Csigolyáim recsegtek, ropogtak.

Bordáim bilincsek.
Kukán kapkodok falat levegőért.

Bedugod végre a villásdugót?

Úgy tűnik, ördögnek véres villája kezemben.

Vacogó villámhárító cincog ebédlőasztal alatt.

Hat szék kopott kék ülőkével
bevonul hazát védeni.
Négy lábbal lökik a díszlépést, mint a kutyák.

Nálunk már csak Rex szimatol képernyőről.
Tom és Jerry a házi kedvencek.
Enni sem kérnek. Szidást azt kapnak kedvesemtől.

Vén tökéletlen! Gyerek lettél újra?

Hat nyöszörgő szék zöldre festette kék ülőkéjét.
Vonulnak örömmel és fölénnyel!
HIMARS MLRS mobilis rakétavetők
csiklandozzák robbanó üzeneteikkel tar hónaljamat.

Dús szőrzet erdeimet kiirtotta testemről keleti vihar
világot ijesztő vad forgószele.
Most szellőtől is megóv az én kedves kedvesem.

Ebédlőnkben repülőtér. Kihúztam két tölgyfa végét.
Így már használható szinte mindenre.
Néha angyalok landolnak nálunk nagy titokban.
Mosolyognak. Seggenülő lelkemben még nem vizitálnak.

Egy évszázad elmúlik, mire megváltom világomat.
Hanyatt, aztán hasra. Két kezem reszkető támasz.
Térdet húzzál! Maródi székbe kapaszkodom. Pihenés.
Hosszú zihálás. Argonauták hajóznak csöndben ágyam alá.

Kapaszkodom szék ropogó támlájába. Megbillen az egész.
Ráüljek? Kedvesem leányka feneke segít.
Tizenhét éves és gyönyörű! Arany telihold zenét világol.
HIMARS eltévedt rakétája mégis áttöri ablakunkat.
Teraszunk alatt vér buzog ölelkező árnyainkból.
Csuklik vörös forrás, kehes ló vágtat.
Csillagok égen, dideregnek, fáznak.

Csörrenésre letottyanok.
Ördög tördeli derekamat.