Debreczeny György: egy útkereszteződésben megállok.
Bartha György nyomán
(szobáról szobára)
állandó hazug homályban
járkálok szobáról szobára
holdfényben szó-bála olajfaliget
macskaköveimet a zsebemben hordom
egyedi élményből indulok
murok és hurok de mégsem szárnyalunk
sercint a papíron a toll is
mindig ugyanaz a súlyos szél
tesz súlytalanná
őrzöm magamban a holdfényt
és a macskaköveket
a fák a nyakamba kölkeznek
sikoltani akartam először nagyot
aztán már csak sikoltozni
egy teliholdas éjszakán