Sisakos Fanni
Delphine hala

Az őzek a tavaszt hozzák el hátukon,
ezüst lépésük Delphine álmán átoson,
nem szökkennek, csak símogatja szárnyait
az angyalnak az ösvény, melyre tágra nyílt
szemű jószágok bársonyosan lengetik
útjukat: puha csíkos ábra lesz a sík,
s az ámbra ébredésbe illatot vegyít.

Az őzek hozzák Delphine-nek az álmokat,
ha a csillogás az égboltra áttapadt,
s őt körülveszi már a bársonyos sötét,
a mennyből az angyalok hozzák át az éjt,
de szökkenésével az egyik őzike
fakasztja a forrást, amelynek bő vize
ringatja éj világoskék halát,
mellyel ki együtt úszik, nem lel új halált.