Bíró Tímea
kívül

az ütés csak a fejed búbját érte
a napsütötte részt
miután lefilmezték és megállapították
hogy nem tört be a koponyád
jöhet az új élet
lenyelni néhány szelet margarinos kenyeret
magadba szívni néhány adag intézményi levegőt
a holdfény szúrni fogja a szemed
a tompa éjszakában a mindennapos virrasztásban
mert idegen az ágy idegenek a pókok
mindened odaadnád azért a bizonyos testmelegért
jön majd a jó hír beleférsz az államkasszába
józan emberek lépnek a szobába az életedbe
érted és veled elindul valami
fogják a kezed
először idegen aztán ismeretlen
idővel hozzászoksz az új illatokhoz
hangokhoz ízekhez
a fákhoz az ablakod előtt
lesz idő amikor rácsodálkozol a kádban a vízre
hogy neked ilyen sok jár
nem csak az a vékony vízsugár amit megszoktál
mert lenyúltak érted
a családból kiemeltek
de sosem fogják megérteni
hogy egy részed mindig mindenen
kívül lesz
mert egyszer mélységesen magára hagyták
mert a testmeleg eltolta magától
enni adott majd éheztetett
életet adott amit el is vett
kihúzódott az ágy szélére
csak néhány hajszála lógott a tenyeredbe
ami azóta is markol
markol szüntelen