Béres Dezső
marasztaló
Lukács, 24/29

hová mennél én botorom?
bátortalanná lesznek lépéseid
alkonyodik - a nap tér nyugovóra
légy vendégünk - légy testvérünk
nyugodj vélünk
lámpásunk lámpásod
kenyerünk kenyered
közös lesz imánk
álmunk vágyunk
csillagporos csöndbe burkolózunk...
várjuk meg együtt
az Úr követét
aki hajnalban jön
a pacsirtát
s büszkén zengi:
Üdvözítőnk velünk volt
vigyázott, velünk maradt
terített asztalt
és új, munkás napot virrasztott ránk...



XXX

te nem - én hiszem:
fénysugár az igazság
engem igazol a jövő:
prizmán tört fehér fényből:
szivárvány...


XXX

amit tettem: nem sok
csak ráfújtam a parázsra

láng lobbant az üszökből

de ki táplálja majd a tüzet
ha már tehetetlen szemlélem
hová tűnik a szerelem

s miként dermed jéggé a szoba?...