Sádrob Őzőgy
Adieu, kertem

Balla D. Károly barátomnak szeretettel, ama fene nagy kilátással innen a tizenharmadik emeletről, de nem a Szajnára

Tegnap fáimból kilopták a zöldet -

egemből a kéket,

napraforgóim sárgáit,

cinóberét égő tűtöviseimnek.

 

Maradt - a fekete gyász.

Éretlen dióim, dagadozó szilváim,

vajon,

mit mondhattatok hát.

 

Mint mikor apámat temettük -

téli ezüstben

megannyi fenyő,

 

és alatta - a fekete nász.

Halotti tor, számomra

nem vigasztalás.

 

Kanizsára gondolva

2001. szept. 7.